Kvassay Jenő

A Múltunk wikiből
Buda, 1850. július 5. – Budapest, 1919. június 6.
vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja
Wikipédia

Katus László

Vízépítés

A folyószabályozásokat és az árvízvédelmet kiegészítették a nagy terjedelmű belvizek levezetésére indított munkálatok, amelyeket az 1879-ben szervezett állami kultúrmérnöki szolgálat irányított, Kvassay Jenő vezetésével. A 80-as években épült a Lónyay-csatorna a Nyírség több mint 50 ezer holdnyi belvizeinek, az úgynevezett Nyírvizeknek levezetésére. Hasonló lecsapolási munkálatok folytak az ország többi részén is.

Az állam 1867 és 1890 között 55 milliót fordított a folyók szabályozására, az ármentesítő társulatok által a gátakba és levezető csatornákba beruházott összeg pedig meghaladta 2 100 millió forintot. 1895-ben az ármentesített terület már 3,6 millió hektárra terjedt, a töltések hossza meghaladta a 4 ezer km-t, a belvízlevezető csatornáké pedig a 3 ezret. A töltések és csatornák építésénél 240 millió m3 földet mozgattak meg, s a folyóátvágásokból kiemelt föld is megközelítette a 100 millió m3-t. Ezek a hatalmas vízépítési munkálatok méreteiket és az érintett területek gazdasági és életviszonyaira gyakorolt átalakító hatásukat tekintve egyedül állottak a korabeli Európában, s Kvassay Jenő joggal nevezte e vállalkozást „második honfoglalásnak”. Az ármentesített területek alkalmassá váltak rendszeres művelésre.

Szász Zoltán

Állami gazdaságfejlesztés és gazdasági törvényhozás

1879-ben szervezte meg Kvassay Jenő az országos kultúrmérnöki hivatalt. Ennek irányítása mellett készültek a talajjavítási és lecsapolási tervek.

Katus László

Az infrastruktúra: szállítás és építkezések

A folyószabályozás hasznával vetekedett a rendszeres mezőgazdasági művelés alá fogható terület ármentesítése, amelyet a magyar vízépítés nagy irányító mérnöke, Kvassay Jenő joggal nevezett „második honfoglalásnak”.

Szabó Miklós

A műszaki tudományok

Korszakunkban is folytatódott a nagy múltra visszatekintő vízügyi tudományos és építőmunka. A munkálatok élére 1889-ben Kvassay Jenő került. Az általa szervezett Országos Vízügyi Igazgatóság vezette be a vízjelző szolgálatot, tökéletesítette az árvízvédelmet. Kvassay érdemeket szerzett a kultúrmérnöki és a közegészségügyi mérnöki hálózat kiépítésében is. Ezek az új ágak és szolgáltatások részben következményei, részben előmozdítói voltak a mezőgazdaság intenzív fejlesztésének, amelyen széles körű agronómusgárda munkálkodott.

Műve

A vízépítésre Kvassay Jenő, Duna és Tisza-völgyi ármentesítő társulatokra vonatkozó statisztikai adatok (Budapest, 1899);