Légrád

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2016. december 28., 07:48-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

horvátul Legrad

falu és község Horvátországban, Kapronca-Körös megyében
Wikipédia

Zimányi Vera

Az árutermelő állattenyésztés

Ennél sokkal nagystílűbb marhakereskedést építettek ki a Zrínyiek. Már 1610 körül élénk marhavásárt teremtettek a birtokaik mellett fekvő Légrádon, melynek örökös főkapitányai voltak. Ide évi 40 ezer állatot is felhajtottak, s a velencei kereskedők nagyrészt itt vásároltak. A Stájer Kamara évtizedeken át tartó éles harcot folytatott a Zrínyiek kereskedése ellen.

Vörös Károly

Széchenyi válsága

A Vukovárból kiinduló tengeri kapcsolat ugyanis a Duna és a Tisza völgye egész vízen szállítható terményexportját a horvát határon összpontosította volna. Széchenyi ezzel szemben most egy pest-fiumei vonal mellett szállt síkra, mely erősítené Pestnek, s az itteni kereskedelemnek egy egységes országos piac megteremtése szempontjából döntő fontosságú központi helyzetét. Ebbe a vonalba csatlakozva a Dráva partján Légrádon át Mohácsig, illetve a Nagykanizsán át Sopronig menő javasolt leágazások a hazai gazdaságnak sokkal nagyobb perspektívákat ígértek, mint a vukovári megoldás. Olyan szempontok ezek, melyek realitását nem lehet tagadni – éppen az ország az ellenzék által is annyira igényelt gazdasági önállóságának szempontjából nem –, s melyeknek súlyát és visszhangját csak erősíthette az a körülmény, hogy – mint Széchenyi sietett is hangsúlyozni – a vukovári vonal végig horvát területen vezetve, a belőle származó hasznot elsősorban nem a magyar etnikumnak biztosítaná.