Lél

A Múltunk wikiből

Györffy György

A vezérek szállásrendje és a törzsek

A rabati arab forrás szerint a negyedik vezér 942-ben Basman volt; helynévi emléke, az Árpád-kori Basman falu Érsekújvár határába olvadt, s alighanem nevének szláv népetimológiával formált Basjan alakjából alakult Bossány (a Nyitra felső völgyében fekvő falu). Úgy látszik, hogy az ő Nyitra menti szállásváltó útját foglalta el 942 és 955 között Lél, mert a Komárom melletti Lél és a Nyitra menti Lelóc egy vezéri szállásváltó út két végpontjának tekinthető.

Lélt Anonymus Tas vezér fiának, tehát Árpád unokájának mondja. Eredeti szálláshelye a Duna–Tisza közti homokháton fekvő Lél falu lehetett, ez inkább az e tájakon lakott Üllőhöz és Tarhoshoz; tehát az Árpádokhoz kapcsolja őt; a Nyitra mellékére mint Üllő unokája is tarthatott igényt.

Belháború. Géza uralma.

  • Géza a forgalmi szempontokat tartotta szem előtt, és ezért főként a révek mellé telepítette az új vásárhelyeket: ilyen volt a budafelhévizi és a komáromi Lél melletti „Gézavására”.
  • Géza egyéb irányú intézkedési közül a garamszentbenedeki apátság alapítása emelkedik ki. A monostort a Garam gyéren lakott erdős völgyében létesítette, feltehetően ott, ahol egy vadászlak állt; erre következtethetünk abból, hogy egy kutyapecérfalu, Peszér is a monostoré lett, és vele együtt Garam-völgyi halász- és vadásztelepek. Az apátság ellátására adott még egy udvarházat a Komárom megyei Udvardon (a hozzá tartozó kápolnákkal, birtokokkal és népekkel együtt). Mivel az alapítólevél mai formájában interpolált – a XIII. században az azóta szerzett birtokokat is beszúrták, és a peres határokat átalakították –, nem állapítható meg pontosan a monostor eredeti birtokállománya. Az kétségtelen, hogy az apátság nagy birtokokat kapott Csongrád, Szolnok és Bihar vidékén, sóvámot Erdélyben és vásárvámot többfelé, egyebek mellett a léli Gézavására vámjának harmadát.