Lónyay Gábor

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Lónyay Gábor főispán

Deregnyő (Zemplén vármegye), 1805. október 4. – Teplice, 1885. augusztus 5.
politikus, országgyűlési képviselő, mezőgazdasági író
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Lónyay Gábor

Vörös Károly

A bizottsági munkálatok

Önmagukban évtizedek alatt is csak alaktalan és szervetlen, nem is mindig tudatos reformigények voltak ezek, melyek legfeljebb csak olyan kis, csekély hatósugarú, félig-meddig baráti társaságokban, s csak most, a húszas évek végére kezdenek valamelyest szervezettebb együttműködés felé törekedni, mint például Lónyay Gábor zempléni köre: az ifjú Kossuth egyik szellemi formálója és politikai elindítója.

Gergely András

A rendszeres bizottsági munkálatok a megyék előtt

Részletesen ismerjük Zemplén megyében a fiatal földbirtokos Lónyay Gábor köré tömörült lelkes csoport működését. Közéjük tartozott Balásházy János, Szirmay Antal, Barkassy Imre, Rhédey Dénes és a fiatal Kossuth Lajos is.

A magyar liberalizmus kialakulása

A birtokosok közötti politikai vízválasztó tehát nem a gazdálkodás hagyományos vagy modern eljárásai között húzódik, hanem azok között, akik a gazdálkodás konszolidációját a rendszeren belül hajtják végre (hagyományos módon vagy új utakat keresve), s ezért politikai értelemben konzervatívok; a másik oldalon pedig azokat találjuk, akik (esetleg időlegesen a válság további elmélyítését is vállalva) kényszerítő körülményeik vagy szubjektív felismeréseik révén a rendszeren kívül, akár új jövedelemforrások keresésével, politikai reformok útján próbálják létük biztonságát megteremteni. Hozzájuk, a polgárosodás irányába kiutat keresőkhöz intézte szavait Széchenyi; soraikból került ki Wesselényi, Bezerédj István, Lónyay Gábor, Somssich Miklós, Beöthy Ödön s a közvetlenül nem politizáló, de anyagi és erkölcsi befolyását a liberális mozgalom érdekében érvényesítő birtokosok egész sora.

Kossuth Lajos

További eszmei fejlődését az a Lónyay Gábor körül Zemplénben kialakuló baráti kör tette lehetővé, amelynek tagjai a liberalizmus irodalmát tanulmányozták, rendszeres önképzést folytattak.

Vörös Károly

Az országgyűlés első szakasza

Szemere november 29-én beterjesztette a közteherviselésre vonatkozó, Lónyay Gábor december 3-án az örökváltságról szóló törvényjavaslatot.

Az országgyűlés második szakasza

Így az első közvetítő kísérlet kudarca után az ellenzéki középbirtokosok 3 jellegzetes képviselője – Szentkirályi, Pázmándy és Lónyay Gábor – tovább folytatta a tárgyalásokat immár Kossuth és Batthyány háta mögött: a törvényjavaslatok szentesítése és egy, az adminisztrátori rendszer visszavonását, s az ország önállóságának tiszteletben tartását megígérő királyi leirat fejében vállalva az adminisztrátori sérelem elejtését.

Irodalom