Lorántffy Zsuzsanna

A Múltunk wikiből
(Lórántffy Zsuzsanna szócikkből átirányítva)
Ónod, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos főnemes és Zeleméri Borbála leánya
Wikipédia
Rákoczi Lorántffy
1641
Debrecenben Laskai János fordításában megjelenik Justus Lipsius Az állhatatosságról című könyve, Gyulafehérvárott Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony bibliai idézetgyűjteménye – Mózes és próféták címmel – a kálvinista vallás védelmére; erre egy név és hely nélkül nyomtatott gúnyirat válaszol: Nova Transsilvanica.
1657
Fogarason Lorántffy Zsuzsanna özvegy fejedelemasszony román tannyelvű iskolát alapít.

Makkai László

A század legnagyobb birtokszerzője

Azt még természetesnek tekintették az erdélyiek, hogy Rákóczi a bukott trónkeresők, Zólyomi és Székely Mózes birtokait elkobozta, de az már rossz előjel volt, hogy a zsákmányból az eredetileg fiskális gyalui uradalmat nem adta vissza a kincstárnak, hanem magánbirtokaként kezelte. Ugyanígy járt el már előbb a Brandenburgi Katalintól kicsikart Fogarassal, melyet feleségének, Lorántffy Zsuzsannának adott zálog címén.

A fejedelmi hatalom gyakorlata és elmélete

A katolikusokat nem zaklatta, de udvarában gyakran rendezett hitvitákat prédikátorai és az erdélyi jezsuiták között, amelyekbe ő maga és művelt felesége, Lorántffy Zsuzsanna is beleszóltak. Udvarában, Esterházyhoz hasonlóan, a vallás gyakorlása állt a középpontban, naponta négyszer rövid áhítatot tartott, esténként Bibliát olvasott, legkisebb fia, Ferenc halálának napján, kedden böjtölt. Az udvari élet Bethlen idejéhez képest elszürkült, a báloknak, baletteknek vége szakadt, csak nagy ritkán, külföldi vendégek látogatásakor volt tánc, egyébként ebédnél tanácsosaival, vacsoránál pedig prédikátoraival és az akadémia német professzoraival ült asztalhoz.

R. Várkonyi Ágnes

A majorsági gazdálkodás változásai

1651-ben Lorántffy Zsuzsanna a Gömör vármegyei majorsági földeket jobbágyainak árendába adja, 1669-ben pedig Báthori Zsófia megengedi, hogy a szilágysomlyói uradalom majorföldjeit a kaszálókkal, halászóvizekkel s erdőkkel együtt jobbágyai felosszák, és „annak hasznát ususát vehessék”.[1]

Makkai László

Protestáns kollégiumok

A gyulafehérvári iskola pusztulása és a nagyenyedi megnyitása közti időben az erdélyi főiskolai oktatás egyedüli menedéke a kolozsvári gimnázium volt, amelyben már az ötvenes évek elején két puritán meggyőződésű tanár tanított, de mintaiskolává Apáczai odakerülésével lett 1656-ban. Apáczai már megelőző gyulafehérvári működése alatt messze néző reformokat sürgetett. Nemcsak a filozófia (logika, fizika, metafizika), hanem a történelem, a matematika, a csillagászat, a zene, sőt az orvos- és jogtudomány bevezetését is javasolta, azaz egyetemi színvonalú oktatást követelt meg a gimnáziumit is hiányosan végző gyulafehérvári iskolától. Puritán nézetei mellett az illetékesek szerint túlzó igényei is lehetetlenné tették helyzetét, s mikor Lorántffy Zsuzsanna hívásának, hogy Sárospatakra menjen át, a fejedelem tiltakozása miatt nem tehetett eleget, azzal a szándékkal vállalta a kolozsvári megbízatást, hogy ott valósítja meg elgondolásait.

Udvari iskola

Erdélyben egyáltalán nem volt más udvartartás, saját katonasággal és nemesi apródokkal, csak a fejedelemé, Bethlen Gábor halála után az is elszürkült, a világi zene elhallgatott, s Rákóczi György még a gyulafehérvári templom orgonáját is kidobatta prédikátorai kívánságára. Ő maga templomi énekeskönyvet adatott ki, és vallásos szövegeken kívül semmiféle irodalmi alkotásban nem gyönyörködött. Felesége, Lorántffy Zsuzsanna, a század talán legműveltebb és legönállóbb gondolkodású magyar asszonya, a puritán reformoknak még családjával és osztályával szemben is haláláig pártfogója, csak vallásos tárgyú műveket írt.


Alig halt meg Bethlen István, s oszlott fel az ecsedi udvartartás az új gazda, I. Rákóczi György kezén, nemsokára ez utóbbi is távozott az élők sorából, s ekkor Sárospatak lett az ellenudvar, ahová a megözvegyült Lorántffy Zsuzsanna költözött kisebbik fiával, Zsigmonddal, bőkezűen pártfogolva a puritán kegyességi irodalmat és – Comeniust is megnyerve – az oktatásügyet, egyben keserűen vitatkozva a puritánjait üldöző idősebbik fiával, a fejedelemmel.

1660-ban mindkettőjük halála felszabadította Báthori Zsófiát, hogy, visszatérjen katolikus hitére, és udvari jezsuitáit, Sámbár Mátyást és Kis Imrét a sárospataki és kassai református prédikátorokkal való vitatkozásra buzdítsa, majd 1671 után a császári katonaság protestánsüldözését magánhadseregével támogassa.

Irodalmi stílusok és műfajok

A nők öntudatának felébredése, amit Lorántffy Zsuzsanna „kékharisnyasága” és Széchy Mária szabadossága mellett férfiruhát öltő parasztasszonyok lázadása is bizonyít, a férfiakat is kényszerítette, hogy korábbi parancsoló helyzetüket valamelyest a társkapcsolat irányában módosítsák. Ezt viszont a középkori asszonycsúfoló versek mellett az asszonydicsérők feltűnése és szaporodása sejteti.

Késő reneszánsz otthonok

A 17. században nevezetes volt Lippay érsek pozsonyi kertje (melyről testvére illusztrált könyvet is kiadott), valamint Lorántffy Zsuzsanna sárospataki „gombos” kertje.

Lábjegyzet

  1. A szilágysomlyai uradalom jobbágyainak szolgáltai 1669-ben. MGSz 1898. 103.

Irodalom