Lajos Fülöp francia király

A Múltunk wikiből

Orléans-i Lajos Fülöp (Louis-Philippe d’Orléans), majd , Louis-Philippe Ier, Roi des Français

* Párizs, 1773. október 6. – † Claremont, Surrey grófság, Anglia, 1850. augusztus 26.
Chartres grófja, 
1773–1785-ig Valois hercege
1785–1793-ig Chartres hercege,
1793–1830-ig III. Lajos Fülöp néven Orléans hercege.
Az 1830. júliusi forradalom során Franciaország régense (lieutenant-général),
majd 1830 augusztusától 1848 februárjáig I. Lajos Fülöp néven „a franciák királya”
Louis-philippe.lami.jpg
1848. február 22–25.
Forradalom Párizsban. Lajos Fülöp lemondása.

Vörös Károly

Európa a bécsi kongresszustól a júliusi forradalomig

Júliusban a párizsi forradalom megbuktatta a Bourbonok uralkodó egyenes ágát, és a dinasztia liberális erőket támogatni kész orléans-i ágát juttatta hatalomra.

Gergely András

Európa, 1830

A nyitányt ezúttal is Párizs forradalma adta: 1830. július 28-án a párizsi nép elkergette az államcsínnyel próbálkozó X. Károlyt, s a győztes nagypolgárság a Bourbon-dinasztia egyenes ágának mellőzésével az orléans-i ágból származó Lajos Fülöpöt hívta meg a trónra, aki a forradalom győzelmes másnapján a felkelt város barikádjain keresztül lovagolt a városházára, hogy esküt tegyen a francia népnek az alkotmányra. A júliusi francia forradalommal végleg hitelét vesztette a restauráció mítosza és a „legitimitás” elve. A rövidesen megalkotott, a liberális Európa számára mintául szolgáló új francia alkotmány szerint az isten kegyelméből uralkodó király helyébe a „nép akaratából” uralkodó király került. A reakciós hatalmak – saját, sokasodó gondjaik közepette – kénytelenek voltak eltűrni a szakítást a „legitimitás” elvével.

Vörös Károly

Az országgyűlés második szakasza

De a közvélemény ekkor már nemcsak a hazai fejlemények, a reform bizonytalan kimenetele miatt nyugtalan: mint 1830 júniusában, ismét Párizs felől érkeznek a nyugtalanító hírek, ám ezúttal Lajos Fülöp uralmának megdöntéséről s a köztársaság kikiáltásáról.

Kovács Endre

Az 1848-49. évi polgári forradalmak

A kapitalista rend belső ellentmondásai a kontinens országai között Franciaországban váltak a széles tömegek számára leginkább érzékelhetőkké. Ott a burzsoázia a gazdasági hatalmat már magáénak mondhatta, 1848-ban a politikai hatalom megragadásáért indult harcba. 1830 óta – Lajos Fülöp uralkodása alatt – a burzsoázia megfogadta Guizot tanácsát („Gazdagodjatok!”), hatalmas vagyonra tett szert, szaporodtak a bankok, a vállalatok, de nőtt a városi szegénység, a proletariátus is.

Spira György

A párizsi forradalom visszhangja

1848 európai forradalmai közül az első, amely Magyarországon is kézzelfogható cselekedetekre ösztönözte a polgári átalakulás híveit, a párizsi kispolgári és munkástömegek február 23-i felkelése volt, amely megdöntötte Lajos Fülöp trónját és Franciaországot ismét köztársasággá tette, a köztársaság vezető társadalmi tényezőjévé pedig a pénzarisztokrácia mellett addig másodrendű szerepre kárhoztatott ipari burzsoáziát avatta.