Lajta Béla

A Múltunk wikiből

1907-ig Leitersdorfer Béla

Óbuda, 1873. január 23. – Bécs, 1920. október 12.
zsidó származású 20. századi magyar építész
Wikipédia
001a Lajta Béla.jpg
1911.
A Martinelli téri Rózsavölgyi-üzletház, Lajta Béla alkotása.

Vörös Károly

A kultúra új jelenségei

És ha ez korszakunkban elsősorban még csak az egyre inkább eredeti funkciójukat vesztett népi hímzések és faragások iránti – a népies műdal kultuszával sokban azonos – fogékonyságból kinőtt közízlés, érdeklődés kibontakozásában jelentkezik is, korszakunkon túl, a 90-es években már részben Lechner Ödön, és később Lajta Béla építészetében, részint pedig a hazai szecesszióban meg fogja találni a maga súlyosabb méltánylóit és felhasználóit is.

Szabó Miklós

A nagyváros arculatának átalakulása: az eklektikától a funkcionális építészetig

A Lechner nyomán induló nemzedék legformátumosabb tagja Lajta Béla volt. A századelőn Lechner irodájában, vele együtt dolgozott. Első önálló alkotásai: a
A Vakok Állami Intézete az Ajtósi Dürer sor felől nézve
A Vakok Állami Intézete az Ajtósi Dürer sor felől nézve
Vakok Intézete, az
Amerikai úti Szeretetház Lajta
Amerikai úti Szeretetház, a
Bp. VIII. Vas u. 9–11 szakiskola
Vas utcai iskola. A saját gyűjtésen alapuló népi motívumok eredeti, az épülettel harmonizáló ornamentikai felhasználásában és a funkcionális szemlélet bizonyos jeleiben Lajta már felülmúlta mesterét. Érett munkája a Martinelli téri Rózsavölgyi üzletház és a Fővárosi Könyvtár – megvalósításra sohasem került – pályadíjas terve eleven bizonyítéka annak, hogy a szecesszióból nyílt út, mégpedig ígéretes, a bécsi iskolával, Otto Wagnerrel és Adolf Loos-szal vetekedő kezdeményezés: a modern funkcionalista építészet egy művészileg is úttörő irányzatához.