Lamberg Ferenc

A Múltunk wikiből

Lamberg Ferenc Fülöp (Franz Philipp von Lamberg)

Mór, 1791. november 30. – Buda, 1848. szeptember 28.
császári és királyi altábornagy
Wikipédia
Franz Lamberg 1791 1848
1848. szeptember 25.
Az uralkodó megtagadja a hozzájárulást Batthyány második kormányának megalakításához, s Lamberg Ferencet a magyarországi csapatok főparancsnokává nevezi ki.
Bukarest eleste.
1848. szeptember 26.
Jellačić elfoglalja Székesfehérvárt.
1848. szeptember 27.
Az országgyűlés Lamberg kinevezését érvénytelennek minősíti, s a dunántúli sereget a harc felvételére utasítja.
1848. szeptember 28.
Batthyány ismét Bécsbe utazik, hogy kísérletet tegyen az egyezkedésre.
Lamberg népítélet áldozata lesz Pesten.

Spira György

István főherceg szökése s Lamberg küldetése

A teljes cikk.

Szabad György

Konzervatív kísérlet az abszolutizmusellenesség megnyergelésére

Szécsen gróf anyja Erzsébet császárné palotahölgye, apja Zsófia főhercegnő főudvarmestere, felesége az 1848 szeptemberében Pesten felkoncolt Lamberg gróf lánya volt, bátyja pedig a Habsburg-hatalom itáliai pozícióinak védelmezőjeként esett el.

Irodalom

A szeptember 27-i pesti tömegmegmozdulásról beszámolt a Pesti Hírlap, 1848. szeptember 29. A Lamberg fölötti népítéletre nézve – a sok egykorú sajtótudósításon és kortársi visszaemlékezésen kívül – lásd főleg Horváth Mihály leírását, Magyarország függetlenségi harczának története, I., valamint a szemtanú Gedeon Lászlónak, a 7. honvédzászlóalj századosának (eddig Csengery Antal műveként nyilvántartott) naplójegyzetét, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, (továbbiakban; Országos Széchenyi Könyvtár), Kézirattár, Fol. Hung. 1665.