Laskai János

A Múltunk wikiből
16. század – 17. század
református püspök
Wikipédia
1641
Debrecenben Laskai János fordításában megjelenik Justus Lipsius Az állhatatosságról című könyve, Gyulafehérvárott Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony bibliai idézetgyűjteménye – Mózes és próféták címmel – a kálvinista vallás védelmére; erre egy név és hely nélkül nyomtatott gúnyirat válaszol: Nova Transsilvanica.

R. Várkonyi Ágnes

Pálffy Pál nádor és az új magyar politika

A korszerű államelmélet kézikönyvét, Justus Lipsius magyarra fordított Politikáját Laskai János Mohácsról emlékezve ajánlja egy eperjesi polgárnak, Madarász Györgynek, mintegy jelképezve azt a néhány magyar politikusban már érlelődő felismerést, hogy a török kiűzésének nagy feladata új politikát, korszerű állam építését, új kormányzási módszereket követel.

Zrínyi programja és politikája

Laskai János pedig Lipsius-fordításában, a Polgári társaságnak tudományáról című mű bevezetőjében ugyancsak Mátyás király példáját idézi fel.

Makkai László

Anyanyelv, államnyelv, birodalmi nyelv

A politika és a katonáskodás, az egyházi értelmiségnél pedig a teológia és a filozófia latin szaknyelve a magyar nyelvű tudományos irodalom fejletlensége miatt a műveltek köznyelvét is megrontotta. Ha a szakkifejezésekre nem találtak könnyen magyar szót, önkéntelenül hajlottak arra, hogy köznapi fogalmakat is latinul jelöljenek, amit a műveltséggel való kérkedés szándéka csak táplálhatott. Laskai János is ebben az összefüggő, kettős magatartásban látta kora nyelvromlásának okát. „A magyar nemzet penig – írja Vedelius-fordítása előszavában 1644-ben – oly rest a maga nyelvén való könyveknek olvasásában, hogy igen kevesen találtatnak, kik egész életekben is egy avagy két magyar könyvecskét általolvastak volna. Kinek vagyon is láttattya … Némellyek a restség mellé negédességet is toldnak, és ha mit efélék a deák nyelvben kaptak, immár szégyenlik olvasni a magyar írásokat … Akik annyira vadnak e negédesség miatt, hogy ha kivel születéseknek nyelvén kell is szólani, beszédeknek majd harmadát deák igékkel kénszeríttetnek megelegyíteni. Egyszóval: magyarok lévén, magyarul sem tudnak beszélleni.”[1]

Udvari iskola

Nemzet és haza

„Elválaszthatatlanul összeköttetett a kettő: vallásunk és hazánk. Szent a haza, szent a vallás, és a jók mindenikért egyenlőképpen meghalnak.”[2] – írja 1640-ben a közfelfogást visszhangozva Lipsius-fordításának előszavában a református Laskai János.

Lábjegyzetek

  1. Laskai János válogatott művei. Sajtó alá rendezte Tarnóc Márton. Budapest, 1970, 487.
  2. Laskai János válogatott művei. Sajtó alá rendezte Tarnóc Márton. Budapest, 1970.

Műve

Madarász György szerepét Lipsius Politikájának kiadásában ismerteti: Tarnóc Márton, Laskai János válogatott munkái Budapest, 1970).