Lechner Ödön

A Múltunk wikiből
Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.
építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője
Wikipédia
Lechner ödön Strelisky.jpg
1899.
Földtani Intézet (1231. számú műemlék) 4.jpg
Földtani Intézet (1231. számú műemlék) 4
A Földtani Intézet (1898–1899) felépül (Lechner Ödön).
1902.
Postatakarékpénztár (1899–1902) átadása (Lechner Ödön).

Vörös Antal

A kultúra új jelenségei

És ha ez korszakunkban elsősorban még csak az egyre inkább eredeti funkciójukat vesztett népi hímzések és faragások iránti – a népies műdal kultuszával sokban azonos – fogékonyságból kinőtt közízlés, érdeklődés kibontakozásában jelentkezik is, korszakunkon túl, a 90-es években már részben Lechner Ödön, és később Lajta Béla építészetében, részint pedig a hazai szecesszióban meg fogja találni a maga súlyosabb méltánylóit és felhasználóit is.

Szabó Miklós

A nagyváros arculatának átalakulása: az eklektikától a funkcionalista építészetig

Nagyobb igényű kísérlet Lechner Ödön építőművészete, amely a magyar nemzetkaraktert kifejező szecessziós építészet megteremtésére irányult. A szecesszió vonzalma a keleti művészetek egzotikuma iránt más országokban is gyakran a nemzeti stílus megteremtésére irányuló kísérletek talajává vált. Ilyennek tekinthető a spanyol szecessziós törekvések vonzalma az egykori mór stílus, az
Alhambra
Alhambra
Alhambra] stílusa felé, s még inkább észlelhető ez a törekvés a század eleji Moszkvában, a
A Tretyjakov Galéria központi épületének homlokzata
Tretyakov-palotán], a
A Vaszilij Blazsennij-katedrális és a Szpasszkaja-torony a Vörös téren
A Vaszilij Blazsennij-katedrális és a Szpasszkaja-torony a Vörös téren
Vörös tér két múzeumi épületén és a Juszupov-palotán. Lechner céltudatosan munkálkodott sajátos modern nemzeti stílus megteremtésén. Programiratot is adott ki 1906-ban ”Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz” címen. Ezt a formanyelvet kívánta megteremteni sajátos szecessziós stílusú épületeivel, amelyek közt legjelentősebbek: az 1893-1896 között készült
Museum of Applied Arts (Budapest).jpg
Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet (1898-1899) és a
Oláh Igor-5 ker Hold u 4.jpg
Oláh Igor-5 ker Hold u 4
Postatakarékpénztár (1899-1902). Törekvéseit kiterjedt tanítványi köre is folytatta; közülük Thoroczkai-Wigand Ede, Kós Károly és Zrumeczky Dezső emelkedett ki. A Lechner-iskola legjelentősebb műve az
Az Állatkert főkapuja
Az Állatkert főkapuja
Állatkert (1908-1911), Kós Károly és Zrumeczky Dezső műve.

A Lechner nyomán induló nemzedék legformátumosabb tagja Lajta Béla volt. A századelőn Lechner irodájában, vele együtt dolgozott.

A szecessziós festészet és iparművészet: Gödöllő

A század első éveiben önálló művészeti mozgalomként jelentkezett a szecessziós iparművészet. Műhelye az 1901-ben létesült gödöllői művésztelep volt; kezdeményezője és lelke, a telep megszervezője és vezetője Körösfői Kriesch Aladár. Az eredetileg Székely Bertalan tanítvány, történelmi képfestőként indult művész a szecessziós törekvések áramlatába kerülve elsajátította és példázta az áramlat sokarcúságát. A szecessziós irányzat előfutára, az angol ”preraffaelita iskola” nyomán iparművészeti törekvésekben kezdte. Tervezett gobleint, megkísérelte újjátermelni a freskótechnikát, készített üvegablakot, mozaikot, bútort. Törekvéseit, eszméit könyvekben is hirdette. Próbálkozásai több ponton rokonvonásokat mutatnak Lechner építészeti törekvéseivel. Körösfői Kriesch is a nemzeti művészetet kereste a szecesszió kínálta lehetőségekben, a sajátosan magyar és modern kifejezési formát.

A MIÉNK és a Nyolcak

A modern művészek törzshelyén, a Japán Kávéházban, a MIÉNK és a Nyolcak művészeivel együtt találjuk a csoportoktól és mozgalmaktól távol álló, sőt politikai szemlélete zavarosságában voltaképp az ellentáborhoz sorolható Csontváryt, és az agg Lechnert is.