Leoben

A Múltunk wikiből
osztrák Stájerország szövetségi tartomány 2. legnagyobb városa és Észak-Stájerország gazdasági központja
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Donawitz ist ein Stadtteil sowie eine Ortschaft und Katastralgemeinde der Stadtgemeinde Leoben in der Obersteiermark. német Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Donawitz mit Hüttenwerk der voestalpine
1797. április 18.
Leobenben I. Ferenc előzetes békét köt a Francia Köztársasággal.

Mérei Gyula

A Habsburgok Lajtától nyugatra fekvő tartományainak gazdasági fejlődése és Magyarország

1840 óta pedig az addig egyedüli selmecihez hasonló bányászati képzés indult Vordernbergben (1849-ben áthelyezték Leobenbe).

Az Első Osztrák Gőzhajózási Társaság megalakulása és működése, a vasútépítések, főként a Kaiser Ferdinand Nordbahn üzembeállítása gyorsította és nagy tömegű áru szállítására alkalmassá tette a közlekedést.

Mindez nagy tőkebefektetéseket igényelt, amelynek forrásai a kereskedőtőke jelentős felhalmozása, a bankházak tőkéi, illetve hitelei. A Habsburggok ausztriai és cseh–morva örökös tartományaiban elegendő belső erőforrás állt rendelkezésre az ipari forradalom útjára lépett tőkés vállalkozások finanszírozására.

Az ausztriai és a cseh–morva tartományokban elkezdődött ipari forradalom már 1848 előtt jelentős társadalmi átrétegződést eredményezett. A régi társadalmi viszonyokat és a feudalizmusra szabott árutermelés kereteit – nem csekély mértékben a kormánynak a feudális korlátok egy részét lazító vagy lebontó intézkedéseinek hatására is – a tőkés gazdálkodás rohamos előretörése a régi, feudális városokban és vidéken mindinkább szétfeszítette.

Vidéken a mindinkább a tőkés nagyüzemi gazdálkodáshoz közelítő nagybirtokon létrejött, vagy a vidékre húzódott tőkés ipar hatására a régi városokban keletkezett tőkés manufakturális és gépi nagyipari vállalkozások számának és méreteinek nagyobbodása együtt jelezte az ipari fejlődés elért fokát. Lazította a mezőgazdaságban a feudális függés, az iparban a céhes kézművesség bilincseit. Kézműiparos mesterek, kereskedőtőkés vállalkozók, nagybirtokosok alapítottak tőkés manufakturális, illetve gépi nagyipari technikával működő üzemeket.

Az örökös tartományok gazdasági, ezen belül ipari fejlődésének súlypontja a 19. század első felében a városokra helyeződött át, és ott a kereskedelemmel, szállítással, anyagmozgatással, ipari termeléssel foglalkozók, valamint az állami és magántisztviselők, oktatók, mérnökök, orvosok, ügyvédek és más értelmiségiek számának tetemes gyarapodását eredményezte. Bécs, a birodalmi főváros már a 18. század végén gazdasági központ volt. Lakóinak száma – a külvárosok nélkül – 1783 és 1848 között 207 979-ről 356 869-re emelkedett. Prága lélekszáma (az 1922-ben megállapított, mai Prága területére vonatkoztatva) 1780–1850 között 70 000-ről 157 000-re nőtt; Graz lakossága 1800-ban 32 100, 1840-ben 45 780, 1850 táján már 50 000 körül mozgott; Brünn   14 külvárosával együtt   1850 táján 45 000 lelket számlált. A cseh–morva, valamint az alsó- és felső-ausztriai iparban oly lényeges szerepet játszó ipari központok (Reichenberg, Böhmisch Leipa, Friedland, Linz, Wels, Gmunden, Steyr, Danewitz, Kapfenberg stb.)

Benda Kálmán

A francia háborúk

1797 januárjában azonban a császári fővezér, Alvinczy József báró táborszernagy Arcolenál és Rivolinál csatát veszített Bonapartéval szemben, s a sebtében odaküldött új fővezér, Károly főherceg sem tudta megvédeni az alpesi hágókat. Bonaparte Villachon, Klagenfurton át márciusban Leobenbe vonult; már attól rettegtek, hogy Bécs ellen fordul.