Libényi János

A Múltunk wikiből
Csákvár, 1831. december 8. – Bécs, 1853. február 26.
szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen
Wikipédia
Libényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner)
1853. február 18.
Libényi János merénylete a császár ellen.

Szabad György

Az ellenállás aktivizálásának kísérlete és az emigráció

A megtorlás kíméletlenségét fokozta, hogy a haditörvényszéki ítéletek zömének kimondására a Mazzini által 1853. február 6-án kirobbantott sikertelen milánói felkelés és Libényi János néhány nappal később Ferenc József ellen elkövetett bécsi merénylete után került sor.

A néptömegek hangulata és mozgalmai

A formálódó munkásosztály abszolutizmusellenességét jól jellemezték Libényi János merényletének kísérő jelenségei is. A fiatal, csákvári származású szabólegény, aki 1853. február 18-án tőrével megsebesítette Ferenc Józsefet, vallomása szerint tettével hazai munkástársai érzelmeinek adott kifejezést. Amint a hivatalos közlemény írta, Pesten „a műhelyek, vendéglők és rejtekzúgokban a dolgok új helyzetével elégedetlen munkások” amellett foglaltak állást, hogy az uralkodónak pusztulnia kell. A merényletre Libényi két éven át készült Bécsben, miközben „hasonló érzületűek, különösen hazája- és mesterségbeliek” társaságát kereste egy olyan „munkásklubban”, ahol „egymást felülmúlták a legellenségesebb nyilatkozatok- és kifakadásokban”.[1] Hamarosan eljárást indítottak a halálra ítélt és kivégzett Libényi munkástársai ellen. Közülük egy szabómestert és 16 szabólegényt, valamint egy szedőinast hosszabb-rövidebb ideig tartó sáncmunkára, fogházbüntetésre és hazatoloncolásra ítéltek. A merényletet követően a vezető rétegekből érkező lojális nyilatkozatokkal egyidejűleg a hatóságok szép számmal értesültek ellentétes véleményekről is. Pozsonyban diákokat vesszőztek meg, vagy ítéltek fogságra, másutt parasztokat és polgárokat ért hasonló büntetés a császárt gyalázó állásfoglalás miatt. Pesten a merényletet követő héten összesen 379 személyt, jórészt munkásokat állítottak elő Libényi tettének tényleges helyesléséért, illetve „gyanús” magatartásukra hivatkozva.

Lábjegyzet

  1. A haditörvényszék hirdetményének fényképét közli: Lukács Lajos, Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849–1867. Budapest, 1955. 144–145.