Liszty László

A Múltunk wikiből

Listi László. A család nevét többféle módon írták: List, Listi, Listh, Listhy, Liszti, Liszty, Listius

Nagyszeben, Erdély, 1628 – Bécs, 1662. február 16.
magyar költő
Wikipédia

R. Várkonyi Ágnes

Főurak és köznemesek

A Kamarának nyújtott hitelt, elmaradt fizetést, a hadsereg ellátásában kifejtett szolgálatokat és más érdemeket nemcsak birtokadománnyal, hanem grófi és bárói címekkel honorálja az uralkodó. Így került a grófok közé 1652-ben Czobor Mihály, 1654-ben Kéry János, 1655-ben Liszty László, s ugyanebben az évben lesz báró Zichy István kamaraelnök.

Makkai László

Udvari iskola

A rossz közérzetet még fokozta az erkölcsök általános leromlása a tizenöt éves háború nyomorúságai során, ami alsó szinten a rablóvilág eláradásában s vele szemben a parasztvármegye önvédelmi szervezkedésében nyilvánult, a csúcsokon pedig olyan kilengésekre vezetett, mint az utolsói Báthoriak (Gábor, Erzsébet, Anna) botrányos életmódja vagy a század közepén egy Liszty László bűnhalmazata.

Irodalmi stílusok és műfajok

A 17. század derekán a verses elbeszélések rendkívül népszerűvé váltak. A főúri költők közül a gyilkossággal és szodómiával vádolt, végül is hamispénz-verésért lefejezett Liszty László írt Magyar Márs (1653) címen a mohácsi vészről egy eposznak szánt és Zrínyi hatására barokk elemekkel díszített verses elbeszélést, amely azonban éppen úgy nem egyéb, mint barokkosított históriás ének, akárcsak az egy évtizeddel később, mint már említettük, alighanem Báthori Zsófia udvarában keletkezett, úgynevezett Rákóczi-eposz.