Ljudevit Vukotinović

A Múltunk wikiből

eredetileg Farkas

Zágráb, 1815. január 13. – Zágráb, 1893. március 17.
horvát államférfi és botanikus
Wikipédia
Vukotinovic

Arató Endre

A horvát nemzeti mozgalom polgári irányú továbbfejlődése

Például Ljudevit Vukotinović, az illír mozgalom egyik ismert politikusa és kultúrmunkása írta 1842-ben Gaj politikai lapjában a Pesti Hírlap cikkeire válaszolva: „Amikor védekezünk, s nem adjuk fel azt, ami a legszentebb: a nemzetiségünket, akkor nem vagyunk hálátlanok, hanem becsületes emberek, akik mint született illírek és az alkotmány alapján álló horvátok akarunk élni, de ha kell meghalni is tudunk a magyar koronáért és jogaiért.[1]

Megegyezési kísérletek a magyar és a horvát nemzeti mozgalmak között

Ezzel szorosan összefüggött, hogy az Ljudevit Vukotinović és Stjepan Mlinarić vezetése alatt álló haladó szárny a liberális magyar középnemességgel való megegyezésre törekedett. Ez nem véletlen, hisz a polgári átalakulást illetően programjuk nagyjában-egészében a magyar ellenzék reformelképzeléseivel volt azonos.

A horvát balszárny 1847-ben külön, a Horvát Nemzeti Párttól független, önálló párt megalakítására is kísérletet tett. Dragojlo Kusljan károlyvárosi ügyvéd Makso Prićával olyan liberális pártot akart szervezni, amelynek célja a haladó reformprogram megvalósítása és a magyar ellenzékkel való együttműködés volt. Kusljan és Prića kapcsolatban állt a magyar haladó ifjúsággal és az ellenzéki körökkel. E pártalakítási tervnek azonban maroknyi értelmiségin kívül alig akadt híve, így nem sikerült a horvát liberális párt létrehozása. E párt megalapítására azonban nagy szükség lett volna, mert csak a nemzeti célokat is zászlajára tűző haladó párt ragadhatta volna ki a horvátokat a bécsi reakció karmaiból. A horvátországi magyar párt azért is alkalmatlannak bizonyult e feladat végrehajtására, mert nem képviselte a horvát nemzeti érdekeket.

Ezek után tekintsük át a magyar–horvát közeledés néhány kísérletét. Vukotinović 1845-ben békülésre hívta fel a turopoljeieket, kifejtve azt, hogy a harc kimenetele bizonytalan, s a küzdelemben mindkét fél egyaránt elvérezhet.

Az egykorú nemzet—haza fogalom, a nemzet felébresztése

A horvátoknál a rendi szövetség hagyományai, a két ország egymásra utaltsága, társország jellege, tehát a többi nemzetiségtől eltérő helyzete magyarázza a hungarus eszme jelentkezését. Természetes tehát, hogy a hungarus gondolat tartalma a nemzetiségek és a horvátok körében különbségeket mutat. De ezt az eszmét – miként a szlovákoknál – a magyarral éles harcban álló horvát ideológiában, az illírizmusban is felfedezhetjük (Rakovac, Vukotinović).

Lábjegyzet

  1. Ugyanott.