Lonovics József

A Múltunk wikiből
(Lonovics püspök szócikkből átirányítva)
Miskolc, 1793. január 31. – Pest, 1867. március 13.
főpap
Wikipédia
Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján

Gergely András

Az új évtized küszöbén

Annál inkább rászorult magyarországi szövetségeseire a kormány. A klérus, ezen felbátorodva, újabb lépést tett jogainak kiterjesztése, felekezeti villongások szítása terén. Néhány nappal az országgyűlés bezárása után maga Kopácsy esztergomi prímás adott ki körlevelet, amelyben elrendelte, hogy a törvény értelmében katolikus lelkész előtt megkötni rendelt vegyes házasságokat reverzális hiányában szertartás nélkül, egyszerűen vegyék tudomásul. A megyék ebben a törvény sérelmét látták, és Zala megye feliratát alapul véve, néhány – főpap által kormányzott – megye kivételével, valamennyien felírtak az uralkodónak. A kormány nem kockáztatta támaszának elvesztését. Nem nyúlt a korabeli porosz módszerekhez, sem a korábbi jozefinista hagyományokat nem újította fel, hanem Lonovics püspök útján Rómából remélt kedvező döntést.

Vörös Károly

Régi és új motívumok: a vallási kérdés és a szatmári 12 pont

A vihar azonban már akkor sem ült el, mikor a kormány által Rómába küldött Lonovics püspök 1841-ben olyan pápai döntéssel tért vissza, mely a vegyes házasság esetén nemcsak hogy reverzális nélkül is megengedte a római katolikus pap közreműködését, hanem engedélyezte a reverzális nélküli vegyes házasságoknak a katolikus templomban való háromszori kihirdetését is. Sőt, túllépve magán a törvényen is, bár a katolikus félnek nem katolikus pap előtti vegyes házasságát továbbra sem engedélyezte, még az ilyen házasságnak is elismerte egyházi érvényét.

A kormány előkészületei az új politika bevezetésére

Hasonló lett a sorsa – legalábbis ezt mondták – Széchenyi december 17-i újabb memorandumának is, melyben tekintettel az egyre zavarosabb és már az ausztriai belpolitikai viszonyokat is károsan befolyásolni kezdő magyar helyzetre, a gyökeres és következetes rendcsinálás érdekében Bécsben egy, a magyar kancelláriától is független (s ennek jeleként egyenesen a Burgban ülésező) magyar bizottság megszervezését javasolta. A bizottság – melynek nem kellene titkosnak lennie, de beszélni sem kellene róla sokat – tagjaiként többek között Ficquelmontot, az udvar egyik magyar szakértőjét, gróf Mailáth Antal kancellárt, gróf Apponyi Györgyöt, az újkonzervatívok tekintélyben is egyre inkább Dessewffy Aurél örökébe lépő vezetőjét, Szögyény udvari tanácsost, Lonovics püspököt, Ferstl-t, a titkosrendőrség az országgyűlést ellenőrző csoportjának vezetőjét és saját magát javasolta. A bizottság feladata lenne az események megfigyelése és a szükséges lépések jó előre való megtervezése, hogy az udvar ne kerüljön időzavarba.

Spira György

A főváros feladása

Márpedig január 1-én (miközben a békeküldöttség öt tagja – a volt miniszterek közül Batthyány és Deák, továbbá Majláth György országbíró, Mailáth Antal gróf, királyi főasztalnok és Lonovics József egri érsek – elkocsizott Windisch-Grätz bicskei főhadiszállására) az országgyűlés tagjainak mérvadó része az előző esti döntésnek megfelelően a honvédelmi bizottmánnyal együtt valóban útnak eredt Debrecen felé, s ezzel a társasággal tartott még a békepártiak zöme is (habár e békepártiakat persze továbbra sem valamiféle harci elszántság vezérelte, hanem részint a lehetséges megtorlástól való félelem, részint meg az a törekvés, hogy alkalomadtán ismét hallathassak majd szavukat, mihelyt ismeretesekké lesznek a Windisch-Grätzhez menesztett küldöttség tárgyalásainak eredményei).

Irodalom

Hermann Egyed, Lonovics József római küldetésének /1840–41/ belpolitikai és diplomáciai előkészítése (Budapest, 1934).