Madrid

A Múltunk wikiből
Spanyolország fővárosa és az azonos nevű tartomány székhelye
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.

Makkai László

Az erdélyi hatalmi központosítás

Bethlen külsőségekben is igyekezett egy abszolutista fejedelem tekintélyét biztosítani. Késő reneszánszt stílusban újjáépített gyulafehérvári palotájában olasz zenekart, balettet, színházat, spanyol táncmestert, német gitárost, orvost, orgonistát, testőrséget alkalmazó, nyugati és keleti műkincsekkel pompázó udvartartása nem mérhet ugyan össze Madriddal, Londonnal, Párizzsal vagy Béccsel, de megközelítette az olasz vagy német kisfejedelmekét.

Bethlen és a román fejedelemségek

Bethlen ezt az utat is meg akarta próbálni, s azt tervezte, hogy spanyol udvari táncmesterét, a hercegi származású Don Diego de Estredát a spanyol királyhoz küldi egy spanyol–osztrák–lengyel–erdélyi törökellenes szövetség előkészítésének érdekében, amelyhez szerinte a havasalföldi vajda és a Balkán minden elnyomott népe is csatlakozna, s amelynek a perzsa háború által is segített győzelme esetén ,,a spanyol király Nagy-Görögországnak lenne az uralkodója, a velenceiek megkapnák a Dalmáciából és Horvátországból őrájuk eső részt, miért is cserébe ő Bethlen beérné pusztán annyival, hogy mindazt, amit eddig Magyarországból a töröké volt, megkapja, minek fejében hajlandó volna hűbéresküt tenni a [német] császárnak, ama tizenötezer arany hódolatadó nélkül persze, amit eddig évente fizetett volt a szultánnak".[1] Ez a terv Wallenstein nemsokára bekövetkezett menesztésével és a német császári központosítási kísérlet ezzel kapcsolatos összeomlásával tárgytalanná vált, s a követség el sem indult Madridba; annyit azonban megtudhatunk belőle, hogy Bethlen valóban nem tervezett semmiféle Dácia-királyságot, hanem a török alól felszabadítandó román fejedelemségeknek önálló politikai létet szánt.

R. Várkonyi Ágnes

A három állam

A császári udvar diplomáciája jól szervezett, differenciált, hatalmas apparátus. A kor fogalmai szerint célszerű és modern. Követek, megbízottak, titkos ügynökök sorát, jól képzett és pontos hivatalnokok százait foglalkoztatják. A futárszolgálat óriási hálózata időre kiszámítottan közvetíti Bécsbe a moszkvai, madridi, konstantinápolyi, londoni politika rezdüléseit s a magyar politikusok terveit.

Makkai László

Nemzet és haza

Zrínyi Miklós Montecuccoli vádiratára válaszolva jelenti ki: „Majd megmondja Európa, gyáva-e … Magyarország? … Hátunk mögött … rejtőzik az egész kereszténység és hogy biztonságban élhet, nekünk köszönheti.”[2] S ugyanakkor nemcsak a török ellen fegyverrel harcoló nyugat-magyarországi, hanem a törököt kompromisszummal feltartóztató erdélyi politikus is így szólítja meg a magukat biztonságban érző Bécs, Párizs és Madrid lakóit, Bethlen János szájába adva szavait: „Tudjátok meg, hogy Erdély országa Európának abban a sarkában fekszik, amelytől függ a ti biztonságotok épsége is, s amelynek pusztulása (amit Isten jósága fordítson el) a körülötte levő nemzetek romlását is maga után vonná.”[3]

R. Várkonyi Ágnes

Eszmék harca

1686 őszén Róma, Amszterdam, Bécs, Párizs, Madrid, Velence tűzijátékok, népünnepélyek, hálaadó körmenetek színtere. Ágyúdörgés, harangzúgás tudatta, képújságok meg röplapárusok hirdették, hogy Buda, a magyar királyok egykori rezidenciája felszabadult a másfél százados török uralom alól. Egész Európa ünnepelt, és joggal, hiszen mindaz, ami 1683–1686 között Bécstől Budáig, Velencétől Lengyelországig történt, nemzetközi összefogás győzelme volt. Névtelen tömegek – lengyel, osztrák, magyar, cseh, olasz, brandenburgi, francia, szász, spanyol, német, orosz, svéd, rác, svájci és angol katonák – harcoltak a csatatereken, és maradtak holtan a várfalak alatt. Az oszmán hatalom erejét a kora újkori Európa nagy teljesítményei roppantották össze: a pápai diplomácia, a nemzetközi pénztőke, a Habsburg-állam szervezése, a velencei, stájer, sziléziai, német ipar, a lengyel hadvezetés, a francia, olasz haditechnika és Magyarország népei, akik munkában, pénzben, javakban, életben, emberi mivoltuk megpróbáltatásaiban teherbírásukhoz képest talán legtöbbet áldoztak. Hadvezérek és parasztkatonák, diplomaták és mérnökök, hivatalnokok és polgárok, fegyverkovácsok, kenyérsütő asszonyok, hajóácsok, fuvarosok, bankárok és kereskedők, földművesek és sebkötözők, a legkülönbözőbb vallásúak, milliók és milliók vettek részt közvetlenül vagy közvetve a törököt Magyarországról kiűző háborúban. De különböző célok, egymást keresztező érdekek vezették őket, és egyéni teljesítményük közösségi értékét a társadalmi tudat nagyon különböző szintjein fogták fel, koruk nagy eseményét a tudatosság eltérő fokain, más és más fogalomrendszerben élték meg.

Hanák Péter

A politikai katolicizmus jelentkezése

A római politikában 1887 hozott látható fordulatot. Ekkor tettek pontot a német „kultúrharc” végére, ebben az évben foglalta el a Szentszék államtitkári posztját Mariano Rampolla, az addigi madridi nuncius.

Lábjegyzetek

  1. Bethlen Gábor emlékezete. Szerkesztette Makkai László, Budapest, 1980. 249.
  2. Magyar történeti szöveggyűjtemény. II/1–2. 1526–1790. Szerkesztette Sinkovics István. Budapest, 1968. 592–593.
  3. I. Bethlen, Rerum Transylvanicarum libri quatuor. Hely nélkül, 1663. g17.

Irodalom

A kongresszus színhelyét Aquilar gróf, spanyol követ szerint a spanyol király nem fogadná el (pag. 139). Az angol király elfogadta volna Bécset kongresszusi városnak (március 10-i jelentés). Egyébként az angol–spanyol megbeszélések eközben Madridban folytak, és előre lehetett látni, hogy a bécsi kongresszus terve nem valósul meg.

Kiadvány

Ibn Hayyan: Al-Muqtabas V. Editor P. Chalmeta (Madrid, 1979)