Magdolna asszony

A Múltunk wikiből

Kristó Gyula

Állattenyésztés

Magdolna asszony a XII. század közepén a csatári monostornak egyik praediumán tíz kaptárat adott.

Kézművesség

Márton comes az általa alapított csatári monostornak két ezüstserleget adományozott. Felesége, Magdolna úrnő két bíborpalásttal, selyemszövetből készült oltárterítővel, három aranyhímzésű miseruhával (kettő közülük gyöngyökkel volt ékesítve), két aranytállal, aranyserleggel, továbbá textíliákkal (lenterítőkkel) és szőnyegekkel gazdagította a csatári monostort. Leányaira hermelinprémeket, borostyánkőből készült fülbevalókat, arany nyakláncokat hagyott. Ezek egy része bizonyosan nem importból származó, hanem hazai készítésű termék volt, hiszen Magdolna úrnő maga tesz említést egy szövőjéről, és név szerint is felsorolja négy szőnyegkészítőjét.

Alávetett népelemek

  • Színes úrnő 1146. évi oklevelében azokat, akik neki hűségesen szolgáltak, szabadon bocsátotta, s olyan szabadsággal adományozta meg őket, hogy halála után ott szolgáljanak, ahol csak akarnak. Magdolna asszony az 1140-es években ugyancsak szabadsággal adományozott meg szolgákat, hogy szabadon (libere) szolgáljanak ott, ahol akarnak, sőt felszabadítottjainak még egy-egy szolganőt is adott.
  • Adott magyarul (hungarice) „uhug”-nek mondott embereket Lampert comes is Bozóknak, illetve Magdolna asszony egy Tamás nevű „uhugi”-t Csatárnak.

Átmeneti rétegek

  • Magdolna asszony a XII. század közepén több szolgacsaládot adományozott csatári monostorának, de az egyik szolga feleségét kivette az adományozás alól, mivel az szabad nő (quia libera) volt. Szabadsága tehát közszabadságnak minősült, személyében nem kötődött urához.
  • Magdolna asszony egy praediumot Petus centurio fiától 30 pensáért vett egy ekével s három mansióval.

Világi előkelők

A csatári monostor alapítását azonban megelőzte egy birtokfelosztás Márton comes szűkebb családjában testvére és fogadott fia, illetve felesége, Magdolna asszony között.

Írásbeliség

A salzburgi könyvfestészetet képviselő Admonti vagy Gutkeled biblia kevéssel elké­szülte után Magyarországra került, s egy évszá­zadon át a csatári monostor kincsei közé tartozott. A kódexbe a monostorra nézve oly fontos két oklevelet – Márton ala­pí­tó­levelét és Magdolna adománylevelét – bemásolták.