Magyarország az első világháború előtti években

A Múltunk wikiből

Írta Pölöskei Ferenc

  1. A munkapárti kormányzat első szakasza (1910–1912)
  2. Az ellenzéki küzdelem fellendülése 1911–1912-ben
  3. A dualista reakció megerősödése a munkapárti kormányzat második szakaszában (1912–1914)
  4. A baloldal útkeresése a háború előtt

Irodalom

A munkapárti kormányzat időszakára vonatkozó forráskiadványok és feldolgozások nagy része szorosan kapcsolódik a VIII–X. fejezetben ismertetett irodalomhoz, ezért itt csak a különösen fontos munkákat idézzük újra.

A háború előtti négy évben alakult pártok: a Nemzeti Munkapárt, az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt, az Országos Köztársasági Párt és a Polgári Radikális Párt programjai megtalálhatók Mérei Gyula, A magyar polgári pártok programjai (1867–1918) (Budapest, 1971) című forráskiadványában. A Kemény G. Gábor összeállításában megjelent: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. V. (Budapest, 1971) című, az 1906–1913. évek anyagát egybefoglaló kötetére ugyancsak felhívjuk a figyelmet.

A dualizmus időszaka utolsó országgyűlésének tevékenységére a legfontosabb Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója című sorozat (Budapest, 1910–1918), valamint a Jegyzőkönyvek és az Irományok gyűjteménye. A főrendiház és a delegációk tárgyalásai és iratai azonos jellegű sorozatokban kerültek kiadásra. Az 1910–1914. évi törvények megtalálhatók a Corpus Juris Hungarici – Magyar Törvénytár. Márkus Dezső és Térfy Gyula szerkesztésében közreadott millenniumi emlékkiadás vonatkozó köteteiben (Budapest, 1911–1915). Ebben az időszakban is kiadásra került, s az 1914. évi kötettel lezárult a kormányzat tevékenységéről szóló hivatalos évenkénti beszámoló: A magyar királyi kormány 1910 évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv (Budapest, 1911) és a következő években megjelent hasonló kötetek.

Fontos forrás Burián István közös pénzügyminiszter naplója (Református Egyetemes Konvent Levéltára, Budapest. Burián István iratai), amelyből az 1913 közepétől 1914 közepéig tartó részleteket közölte: Diószegi István, Außenminister Stephan Graf Burián. Biographie und Tagebuchstelle (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historia 8. Budapest, 1966). A Monarchia vezető személyiségeinek emlékiratai közül magyar vonatkozásban említendő Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök emlékirata: Feldmarschall Conrad, Aus meíner Dienstzeit 1906–1918. I–V. (WienBerlinLeipzigMünchen, 1921–1925). Korszakunkra a II–III. kötet vonatkozik. Ugyancsak fontos Joseph Redlich naplója: Schicksalsjahre Österreichs 1908–1919. Das politische Tagebuch Joseph Redlichs. Hrsg. von Fritz Fellner. I–II. (Graz, 1953–1954).

A magyar szerzők emlékiratai és gyűjteményes kötetei közül történeti szempontból használható Andrássy Gyula, A világháború előzményei. I–II. (Budapest, 1925–1926); Batthyány Tivadar, Beszámolóm. I–II (Budapest, (1927)); Justh Gyula beszédei az általános, egyenlő, titkos választói jog mellett és az általános politikai helyzetről 1911–1912–1913. Összeállította Szalay Mihály. A bevezető tanulmányt írta Batthyány Tivadar (Budapest, 1913); Károlyi Mihály, Egy egész világ ellen (München, 1923. és Budapest, 1965) és Az új Magyarországért. Válogatott írások és beszédek 1908–1919. Válogatta és szerkesztette Litván György (Budapest, 1968); Szterényi József, Régmúlt idők emlékei, Politikai feljegyzések ((Budapest,) 1925); Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. I–II. (Budapest, 1927). Tisza István tevékenységére az 1910–1914. közötti időszakra is ajánlható: Tisza István összes munkái. I. Tanulmányok és értekezések, naplószerű feljegyzések (Budapest, 1923).

Ady újságcikkeinek és tanulmányainak sorozatából az Ady Endre összes prózai művei. 9–10. (Budapest, 1973–1977) vonatkozik korszakunkra. Ady cikkeinek tematikus kötetei: Jóslások Magyarországról (Budapest, (1936)); A fekete lobogó. Ady harca a klerikális reakció ellen. Szerkesztette Földessy GyulaKirály István. (3.) kiadás, ((Budapest,) 1960); A nacionalizmus alkonya. Válogatott cikkek. Összeállította Koczkás SándorVezér Erzsébet (Budapest, 1959).

A kulturális élet más neves személyiségeinek – részben politikai jellegű – emlékiratai, illetve gyűjteményes kötetei: Barta Lajos, Árnyak a hídon. Cikkek, tanulmányok. Válogatta, sajtó alá rendezte és a utószót írta Stenczer Ferenc (Budapest, 1970); Bölöni György, Friss szemmel. Publicisztikai írások. – Memoár. Szerkesztette Erki Edit (Budapest, 1968); Hatvany Lajos, Urak, polgárok, parasztok (Budapest, 1947), Öt évtized (Budapest, 1961), Emberek és korok. Regényes korrajzok, naplók, cikkek. I–II. (Budapest, 1964); Kassák Lajos, Egy ember élete. I–II. (Budapest, 1957).

Az időszak monografikus feldolgozását Pölöskei Ferenc, A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása 1909–1910 (Budapest, 1963), valamint Kormányzati politika és parlamenti ellenzék 1910–1914 (Budapest, 1970) című munkáiban végezte el. E fejezetet a szerző főként ezeknek a köteteknek az anyagából állította össze. Ugyancsak átfogó elemzést nyújt: T. M. Iszlamov, Polityicseszkaja bor'ba Vengrii nakanunye pervoj mirovoj vojnü 1906–1914 (Moszkva, 1972), Politikai küzdelmek Magyarországon az első világháború előtt 1906–1914 (Budapest, 1976) című munkája.

Az osztrák–magyar viszony alakulásáról korábbi osztrák nézőpontú összefoglalások: Gerhard Hiller, Die Entwicklung des österreichisch–ungarischen Gegensatzes 1908–1914 (Halle (Saale), 1934); Rudolf Sieghart, Die letzten Jahrzehnte einer Grossmacht. Menschen, Völker, Probleme des Habsburger Reichs (Berlin, 1932).

Az időszak életrajzi irodalma fölöttébb szegényes. Tisza István pályafutását illetően Schmidt Henrik, Tisza István boldog évei (Budapest, 1923); Czernin Ottokar, Emlékeim Tisza István grófról (Budapest, 1925); az apologetikus Tisza István-emlékkönyv (Debrecen, 1928) és a hasonló szellemű Gustav Erényi, Graf Stephan Tisza (WienLeipzig, 1935), valamint Hegedüs Lóránt, Két Andrássy és két Tisza (Budapest, 1941) című kiadványok hasznosíthatók. Berzeviczy Albertre lásd Balogh Jenő, Berzeviczy Albert emlékezete (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, XXIII/5. Budapest, 1938).

Az ellenzék vezető alakjai közül Justh Gyulára: Pölöskei Ferenc, Az elfelejtett Justh Gyula (Kortárs, 1969. 5) és Erényi Tibor, Fejezet a szövetségi politika történetéből. Justh és a Szociáldemokrata Párt (Elméleti és Módszertani Tájékoztató. 11. sz. Budapest, 1973) című írását.

Az 1910-ben képviselővé választott Áchim rövid parlamenti szereplését Pölöskei Ferenc, Áchim L. András a parlamentben (Békési Élet, 1971. 2) című cikke ismerteti. Az Áchim-gyilkosságra lásd Domokos József életrajzát: Áchim L. András (Budapest, 1971). Nagyatádi Szabó Istvánról és pártjáról ad részletes képet Király István két tanulmánya: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 64. Budapest, 1966) és Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom miniszteri székéig (Agrártörténeti Szemle, 1971. 3–4., 1972. 1–2).


Magyarország története 1890–1918
A koalíciós kormány válsága és bukásaDolmányos István Tartalomjegyzék Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dualizmus utolsó negyedszázadábanSzabó Miklós
A munkapárti kormányzat első szakasza (1910–1912)