Magyarország az első világháborúban

A Múltunk wikiből

Írta Galántai József

  1. A júliusi válság és a háború kitörése
  2. A háború első évei (1914–1915)
  3. 1916, az első súlyos esztendő
  4. 1917, a fordulatok éve
  5. Összeomlás és forradalom

Irodalom

Az első világháború történetének könyvtárnyi irodalma lévén, az elmélyültebb tájékozódást kívánók figyelmét legelőbb néhány bibliográfiára hívjuk fel: Alfred von Wegerer, Bibliographie zur Vorgeschichte des Weltkrieges (Berlin, 1934); Bibliographische Vierteljahrshefte der Weltkriegsbücherei (1934–1943); Max Gunzenhäuser, Die Bibliographien zur Geschichte des Ersten Weltkrieges (Schriften der Bibliothek für Zeitgeschichte 3. Frankfurt, 1964). Ezek mellett főként az újabb irodalomban az egyes részkérdésekkel foglalkozó monográfiákhoz csatlakozó irodalmi összeállítások további eligazítást nyújtanak. A polgári irodalom historiográfiáját adja K. B. Vinogradov, Burzsuaznaja isztoriografija pervoj mirovoj vojnü (Moszkva, 1962). Lásd még Harry Hanak, Great Britain and Austria-Hungary during the First World War (London, 1962); Politik im Krieg 1914–1918. Red. von Fritz Klein (Berlin, 1964); Z. A. B. Zeman, A Diplomatic History of the First World War (London, 1971). A magyar szakirodalomban legutóbb Galántai József, Magyarország az első világháborúban 1914–1918 (Budapest, 1974) című összefoglalásához adott jól használható bibliográfiai áttekintést.

A háború előzményeiről, kitöréséről, a közvélemény orientálása végett – vagyis propaganda célból – a különböző kormányok „színes könyveiben” közreadott okmányok tájékoztattak legkorábban. A Monarchia külügyi kormányzatának a világháború keletkezésével kapcsolatos első kiadványa: A balkáni eseményekre vonatkozó diplomáciai ügyiratok 1912–1913 (Wien, 1914). A háborút közvetlenül megelőző események, illetve az Olaszországgal és a Romániával való kapcsolatok alakulásának legfontosabbnak tartott iratait a három Osztrák–Magyar Vöröskönyv tartalmazza. Alcímeik a fenti sorrendben: Diplomáciai akták a háború előzményeinek történetéhez, 1914 (Budapest, 1915); Diplomáciai ügyiratok Ausztria-Magyarország Olaszországhoz való viszonyáról az 1914. július 20.—1915. május 23-ig terjedő időben (Budapest, 1915) és Diplomáciai ügyiratok Ausztria-Magyarországnak Romániához való viszonyáról az 1914. július 22-től 1916. augusztus 27-ig terjedő időben (Budapest, 1916).

Az egyes hadviselő hatalmak „színes könyvei” a bécsi német nyelvű kiadás nyomán magyar nyelven is hozzáférhetők a Népszava kiadásában nyolc füzetben: A világháború okiratai. Összeállította Eduard Bernstein. I. A német fehérkönyv; II–III. Az angol kékkönyv. 1. A miniszterek történelmi fejtegetései és nyilatkozatai; 2. A brit külügyi hivatal táviratváltása; IV . Az orosz narancssárga könyv; V. A belga szürkekönyv; VI. A szerb kékkönyv; VII. Az olaszzöld könyv; VIII. A francia sárga könyv (Budapest, (1915)).

A háború befejeződését követően csaknem valamennyi volt hadviselő ország nagy sorozatokban adta közre külügyi iratanyagéból az előbbieken túlmenően a fontosabb darabokat. Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikai tevékenységére elsősorban említendő: Österreich-Ungarns Außenpolitik von der bosnischen Krise 1908 bis zum Kriegsausbruch 1914. Diplomatische Aktenstücke des Österreichisch-Ungarischen Ministerium des Äußern. Ausgewählt von L. BittnerH. Uebersberger. I–VIII. (WienLeipzig, 1930); továbbá A. F. Pribram gyűjteménye: Die politischen Geheimverträge Österreich-Ungarns 1879–1914. I. (Wien, 1920). A német külügyi hivatal iratainak nagy sorozata: Die Große Politik der Europäischen Kabinette 1871–1914. Sammlung der diplomatischen Akten des Auswärtigen Amtes. I–XL. (Berlin, 1922–1927). A francia külügyi iratok a Documents diplomatiques francais 1871–1914. Ser. 1–3. (Paris, 1929–1957) című gyűjteményben találhatók, amelyből a világháborút megelőző évek anyagát a Ser. 3: 1911–1914. I–XI. (Paris, 1929–1936) című sorozat tartalmazza. Az angol diplomáciai iratokra: British documents on the origin of the War 1898–1914. Ed. by G. P. Gooch and H. Temperley. Vol. I–X. (London, 1926–1938). Az Egyesült Államok külpolitikájának legfontosabb forrásait a Papers Relating to the Foreign Relations of the United States 1914–1918. Supplements: The World War. I–VIII. (Washington, 1928–1934) című gyűjteményben tették közzé. Az olasz törekvésekre: I documenti diplomatici italiani. Ser. 4: 1908–1914; Ser. 5: 1914–1918. A cura di A. Torre (Roma, 1952-től). A szerb külpolitikai iratok egy részét M. Bogičević, Szerbia 1914 előtti utolsó berlini követe adta ki, meglehetősen német szimpatizáns szellemben: M. Bogitschewitsch, Die auswärtige Politik Serbiens 1903 Die auswärtige Politik Serbiens 1903–1914. I–III. (Berlin, 1928–1931). A cári kormányzat és az ideiglenes kormány külpolitikájához lásd: Mezsdunarodnüe otnosenija v epohu ímperializma. Dokumentü iz arhivov carszkogo i Vremennogo pravityel'sztva 1878–1917. Szerija 2.: 1900–1913. XVIII–XX (Moszkva, 1938–1940); Szerija 3: 1914–1917) I–X. Szerkesztette M. N. Pokrovszkij (Moszkva, 1931–1938).

Az Osztrák–Magyar Monarchia, valamint Magyarország háborús kül- és belpolitikájára. fentiek mellett lásd még a Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1914–1918. Eingel. und zgest. von Miklós Komjáthy (Budapest, 1966) és a Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918. Összeállította Iványi Emma (Budapest, 1960) című forráskiadványok anyagát.

A munkásmozgalom történetének legfontosabb forrásait a megelőző időszakkal kapcsolatban a már ugyancsak jelzett nagy sorozat korszakunkra vonatkozó következő kötetei gyűjtötték egybe: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai (A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai) IV. A szocialista munkásmozgalom az első világháborút közvetlenül megelőző években és a háború idején 1907–1918. 2. rész. 1914—1918. Összeállította Mucsi Ferenc és társai (Budapest, 1969); V. A magyar munkásmozgalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő forradalmi fellendülés időszakában, 1917. november 7.—1919. március 21. Összeállította Gábor Sándorné és társai (Budapest, 1956).

A rendkívül gazdag emlékirat-irodalomból az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: Feldmarschall Conrad], Aus meiner Dienstzeit 1906–1918. I–V. (WienBerlinLeipzigMünchen, 1921–1925); Conrad von Hötzendorf emlékirataihoz lásd Solomon Wank észrevételeit: Some Reflections on Conrad von Hötzendorf and his memoirs based on old and new sources (Austrian History Yearbook. I. 1965), Arthur Arz von Straussenburg, Zur Geschichte des großen Krieges (Wien, 1924), Ottokar Czernin, Im Weltkriege (BerlinWien, 1919), Stafan Graf Burián, Drei Jahre aus der Zeit meiner Amtsführung im Kriege (Berlin, 1923). Lásd még Moritz Baron Auffenberg-Komarów, Aus Österreichs Höhe und Niedergang. Eine Lebensschilderung (München, 1921), Albert Freiherr von Margutti, Kaiser Franz Joseph. Persönliche Erinnerungen (WienLeipzig, 1924), Arthur Graf Polzer-Hoditz, Kaiser Karl. Aus der Geheimmappe eines Kabinettschefs (ZürichLeipzigWien, 1929), Joseph Redlich, Sicksalsjahre Österreichs 1908–1919. Das politische Tagebuch. Bearb. von F. Fellner. I–II. (GrazKöln, 1954) című emlékiratokat, naplókat.

A magyar szerzők korábban már idézett emlékiratai legnagyobbrészt a világháború időszakára is használhatók. Kiemeljük Károlyi Mihály, Egy egész világ ellen (München, 1923. Új kiadás, Budapest, 1965) című memoárját, amely a háború időszakára vonatkozóan nagy haszonnal forgatható. Újabb emlékirata: Hit, illúziók nélkül. Fordította Litván György (Tények és tanúk. Budapest, 1977). Lásd még: Károlyi Mihály, Az új Magyarországért. Válogatott írások és beszédek 1908–1919 (Budapest, 1968) című gyűjteményét, továbbá Károlyi Mihályné, Együtt a forradalomban. Emlékezések, naplójegyzetek (Budapest, 1967) című könyvét.

Az emlékirat-irodalomhoz sorolható József főherceg, A világháború, amilyennek én láttam. I–VII. (Budapest, 1926–1934), Windischgraetz Lajos, Vom roten zum schwarzen Prinzen (BerlinWien, 1926) és Küzdelmeim. Naplójegyzetek (Budapest, (1920)), amelyek leginkább az 1917 közepét követő eseményekre nyújtanak adalékokat, továbbá Mailáth József, Élményeim és tapasztalataim a háború alatt I–II. (Budapest, 1928) című kötetei. Tisza István háború alatti tevékenységéhez lásd a Gróf Tisza István összes munkái. II–VI. Levelek (Budapest, 1924–1937) című gyűjteményt, amely azonban nem teljes.

A munkásmozgalom vezető képviselőinek memoárjai közül utalunk Buchinger Manó, Küzdelem a szocializmusért; I–II. (Budapest, 1946) című munkájára, valamint Tanúvallomás (Budapest, 1936) és Találkozásom Európa szocialista vezetőivel (Budapest, 1938) című köteteire. Weltner Jakab, Milljók egy miatt (Budapest, 1927) című emlékirata mellett Forradalom, bolsevizmus, emigráció (Budapest, 1929) című kötetének visszatekintő részletei; Böhm Vilmos, Két forradalom tüzében (München, 1923 és Budapest, 1946) és A nagy tragédia (WienLeipzig, 1933); illetve Garami Ernő, Forrongó Magyarország. Emlékezések és tanulságok (LeipzigWien, 1922) című visszaemlékezései hasznosíthatók.

Az összefoglalások sorában elsőként a legterjedelmesebb magyarországi vállalkozást emeljük ki: A világháború 1914–1918, különös tekintettel Magyarországra és a magyar csapatok szereplésére. I–X. (Budapest, 1928–1942). Ugyancsak átfogó jellegű Julier Ferenc, 1914–1918. A világháború magyar szemmel (Budapest, 1933) című feldolgozása. Marxista összefoglalásra Balázs József vállalkozott: Négy év vasban és vérben. 1914–1918. Az első, imperialista világháború katonai történetének áttekintése (Népszerű történelem. Budapest, 1966). Magyarország háborús részvételét, illetve a hadi események és a belpolitikai folyamatok összefüggéseit Galántai József, Magyarország az első világháborúban 1914–1918 (Budapest, 1964), és azonos című bővebb kiadása (Budapest, 1974) dolgozta fel. E fejezet szerzője saját monográfiájának főbb eredményeit és felépítését vette át. Osztrák szemszögből az Österreich-Ungarns letzter Krieg 1914–1918. Hrsg. vom Österreichischen Bundesministerium für Heerwesen und von Kriegsarchiv unter Leitung von Edmund von Glaise-Horstenau. I–VIII. (Wien, 1929–1938) című kiadvány foglalja össze a háborús eseményeket.

A legrészletesebb német összefoglaló munka: Der Weltkrieg 1914 bis 1918. Bearbeitet im Reichsarchiv (und von der Kreigsgeschichtlichen Forschungsanstalt des Heeres). Több alsorozatra tagolódik, az európai hadieseményekről az „Abteilung A” I–XIV. (Berlin, 1925–1944) tájékoztat. Újabb átfogó feldolgozás Peter Graf Kielmansegg, Deutschland und der Erste Weltkrieg (Frankfurt am Main, 1968) című munkája, valamint a Német Demokratikus Köztársaságban megjelent Deutschland im ersten Weltkrieg. Von einem Autorenkollektiv unter Leitung von Fritz Klein. I–III. (Berlin, 1968–1969) című kiadvány.

A szovjet történetírás összefoglalásaiból lásd M. N. Pokrovszkij cikkgyűjteményét: Imperialiszticseszkaja vojna, Szbornik sztatej (Moszkva, 1934); N. A. Talenszkij, Pervaja mirovaja vojna 1914–1918 (Moszkva, 1944); újabban: D. V. Verzshovszkij—V. F. Ljahov, Pervaja mirovaja vojna 1914–1918 gg. (Moszkva, 1964.) című és K. E. Vinogradov már idézett munkáit. Olaszország hadviseléséről L'esercito italiano nella grande guerra 1915–1918. Ministero della Guerra. Comando del corpo di stato maggiore. Ufficio storico. I–IV. (Roma, 1927–1940).

A Monarchia vezető államférfiainak életrajzi irodalmából az alábbiak ajánlhatók: Joseph Redlich, Kaiser Franz Joseph von Österreich (Berlin, 1929); Heinrich Srbik, Franz Joseph I. Charakter und Regierungsgrundsätze (Wien, 1949); Robert A. Kann, Kaiser Franz Joseph und der Ausbruch des Weltkrieges (Wien, 1971). A magyar nyelvű irodalomban Török Pál, I. Ferenc József (Századok, 1931. 1&ndsh;3., 4–6) című tanulmánya a király alakjával kapcsolatos számos legendát eloszlat. Az egyetlen teljes életrajz magyarul: Perlaky Lajos, I. Ferenc József (Budapest, 1938). IV. Károlyról lásd: Lajos Iván, IV . Károly király élete és politikája (Budapest, év nélkül), illetve Reinhold Lorenz, Kaiser Karl und der Untergang der Donaumonarchie (GrazWienKöln, 1959) című munkáit.

A közös külügyminiszterekről: Hugo Hantsch, Leopold Graf Berthold. I–II. (GrazWienKöln, 1963); L. Singer, Ottokar Graf Czernin (GrazWienKöln, 1965); Ingeborg Meckling, Die Außenpolitik des Grafen Czernin (Wien, 1969). Conrad vezérkari főnökről O. Regele, Feldmarschall Conrad – Auftrag und Erfüllung 1906–1918 (WienMünchen, 1955) című munkája ajánlható.

A magyar politikusok közül Tisza Istvánra a VI. fejezetben már idézett Tisza-emlékkönyv (Debrecen, 1928), valamint Gustav Erényi életrajza és Hegedüs Lóránt ugyancsak idézett munkája mellett a világháború időszakával kapcsolatban lásd még L. Lányi, Le comte Etienne Tisza et la guerre de 1914–1918 (Paris, 1946) című könyvét, illetve Galántai József, Tisza és a világháború (Századok, 1964. 4) című tanulmányát.


Magyarország története 1890–1918
Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája az első világháború előttDiószegi István Tartalomjegyzék
A júliusi válság és a háború kitörése