Magyarország története 1890–1918

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2016. március 16., 09:20-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Birthdate: 	1785; Death: 	Died February 13, 1843 in Nagymihály
geni

Vörös Károly

Új program

Kétségtelen azonban, hogy a polgárosodás sikerének kulcskérdése még a fentiek megoldása esetén is, az érdekegyesítés ugyancsak még az előző évtizedtől örökölt feladatának tényleges megoldása volt: ennek talán legfontosabb előfeltételét a reformellenzék a közteherviselés megteremtésében látta. A helyzetnek e ponton valamilyen lépésre már nagyon is érett voltát jól mutatja, hogy a gondolat – a megyei beligazgatás költségeit fedező háziadót egészében a nemesség vállalja magára – Széchenyi programjában is megvan, konzervatív részről is elfogadtatott, igaz, hogy inkább a szeleknek a vitorlákból való kifogására (mint gróf Dessewffy Emilnél) vagy azért, hogy nagyobb összeg fizetése alapján a nagybirtokos intézményesen is nagyobb beleszólást követelhessen magának a megye közéletébe (mint gróf Sztáray Albertnél). Kossuth nem is késik tiltakozni Sztáray javaslata ellen (taktikusan még a szegény kisnemesség érzékenységére is apellálva), s egyúttal más megoldást, immár valódi közteherviselést javasol: a háziadót a nemes és a paraszt közösen fizesse.

Az új program és az újkonzervatívok

A lap – éppúgy, mint 1844-től a konzervatívok hivatalos szócsöveként utódja, a Budapesti Híradó – nyíltan mégsem zárkózhatott el a reformok elől, de feltételei leplezetlenül árulkodtak osztálybázisáról. Bár az engedőleges örökváltságnál többet nem vállalt, még ezt is a földesurak olyan mértékű azonnali kármentesítésével kívánta egybekötni, mely elégséges indítótőkéül szolgálhat a majdani tőkés viszonyok közötti gazdálkodáshoz; helyeselte a nemesség háziadó vállalását (ebben azonban a nemesi előjogok fenntartásának újabb indokát kívánva megteremteni), de Sztáray Albert gróf már idézett javaslatával egyetértve, mely míg a jobbágytelki nemességet is fel kívánta menteni a háziadó alól, ugyanakkor (a későbbi virilizmus előhírnökeként) az adóösszeg nagyságával arányosan követelt beleszólási jogot a helyhatósági közéletbe, azaz a beligazgatási költségek meghatározásába és a háziadó kivetésébe.