Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában (1867–1890)

A Múltunk wikiből
  1. A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása (1867–1875)Kolossa Tibor
  2. A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés utánKatus László
  3. Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeibenOrosz István
  4. A népesedés és a társadalomszerkezet változásaiKatus László
  5. A konzervatív liberalizmus kora. A dualista rendszer konszolidált időszaka (1875–1890)Szász Zoltán
  6. A nemzetiségi kérdés és Horvátország történeteKatus László
  7. A művelődésVörös Károly

Irodalom

A kiegyezést követő negyedszázad történetének első összefoglalását a kortárs szabadelvű politikus és publicista, Beksics Gusztáv nyújtotta: I. Ferencz József és kora címen a Szilágyi Sándor által szerkesztett Magyarország története X. kötetében (Budapest, 1898). Szintén kortárs publicisták tollából származó, rendszertelen, de sok részletadalékot, érdekes politikai pletykát tartalmazó munka: Politikai Magyarország. II–IV. Szerkesztette Szász JózsefÁbrányi Kornél (Budapest, 1913–1914). Konzervatív, antiliberális felfogású korképet rajzot Szekfű Gyula, Három nemzedék (Budapest, 1920) című munkájában, valamint Hóman BálintSzekfű Gyula, Magyar történet V. kötetében. 7. kiadás (Budapest, 1943). A korszak első alapos feldolgozását nyújtotta liberális felfogásban Gratz Gusztáv, A dualizmus kora 1867–1918 (Budapest, 1934) című kétkötetes művében. Publicisztikai jellegű írás Pethő Sándor, Világostól Trianonig. 4. kiadás (Budapest, 1925) című könyve.

Az első marxista szemléletű feldolgozás: Mód Aladár, 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. 7. bővített kiadás (Budapest, 1954), majd Pach Zsigmond PálHanák Péter, Magyarország története az abszolutizmus és a dualizmus korában 1849–1918. 2. füzet, 1867–1880 (Egyetemi jegyzet. Budapest, 1956).

A legújabb összefoglalásokban Szabad György (Magyarország története. II. Főszerkesztő Molnár Erik. 2. átdolgozott és bővített kiadás, Budapest, 1967), illetve Kolossa Tibor, Diószegi István, Szász Zoltán, S. Vincze Edit és Katus László (Magyarország története 1849–1918. Az abszolutizmus és a dualizmus kora. Szerkesztette Hanák Péter, Erényi Tibor és Szabad György. Budapest, 1973) írták meg a korszak történetét. A kor történetének vitatott kérdéseiről lásd: Hanák Péter, A dualizmus korának történeti problémái (Budapest, 1971).

Az osztrák történetírók túlnyomórészt Ausztria történetével foglalkoztak, de természetesen tárgyalták az egész Monarchiát érintő fő kérdéseket. A politikai események kortárs, liberális felfogású, aprólékosan részletezett előadását adja Walter Rogge, Österreich von Világos bis zur Gegenwart I–III. (LeipzigWien, 1873) és Österreich seit der Katastrophe Hohenwart–Beust (LeipzigWien, 1879). Liberális szellemű, jó összefoglalás: Richard Charmatz, Österreichs innere Geschichte von 1848–1907. I–II. (Berlin, 1911). Alapos feldolgozás, részletes bibliográfiával: Karl und Mathilde Uhlirz, Handbuch der Geschichte Österreichs und seiner Nachbarländer Böhmen und Ungarn. 11/2. 1848–1914. (GrazWienLeipzig, 1941). Konzervatív, a soknemzetiségű Monarchiát idealizáló mű: Hugo Hantsch, Die Geschichte Österreichs. II. 1689–1918. 3. Aufl. (Wien, 1962). Modern szellemű, jó összefoglalás bőséges bibliográfiával: Erich Zöllner, Geschichte Österreichs von den Anfangen bis zur Gegenwart. 5. Aufl. (Wien, 1974).

Ferenc József személyére: Joseph Redlich, Kaiser Franz Joseph von Österreich (Berlin, 1929); Egon Caesar Conte Corti, Mensch und Herrscher (Graz, 1952); Alexander Novotny, Franz Joseph I. An der Wende vom alten zum neuen Europa (GöttingenFrankfurtZürich, 1968).

A dualista Monarchiával több nyugat-európai történész foglalkozott. Elsőnek Louis Eisenmann: Le compromis austro–hongrois de 1867 (Paris, 1904) című műve említendő. Az első világháború alatt H. Wickham Steed, The Hapsburg Monarchy (London, 1913), valamint William Robert Seton-Watson (Scotus Viator írói néven) számos publicisztikai művében nagyarányú politikai kampányt folytatott a Monarchiában fennálló nemzetiségi elnyomás leleplezésére és elítélésére. A második világháború után objektívebb szemléletű művek jelentek meg: Arthur May, The Habsburg Monarchy 1867–1914 Cambridge, Mass. 1951); A. J. P. Taylor, The Habsburg Monarchy, 1809–1918. 3. ed. (London, 1960); Robert A. Kann, Werden und Zerfall des Habsburgerreiches (Graz, 1962); C. A. Macartney, The Habsburg Empire 1790–1918 (London, 1969); Adam Wandruszka, Österreich–Ungarn vom ungarischen Ausgleich bis zum Ende der Monarchie (In: Handbuch der europäischen Geschichte. 6. Hrsg. von Theodor Schieder. Stuttgart, 1968) és elsősorban Robert A. Kann, Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie. I–II. (GrazKöln, 1964) című nagyszabású, a dualista Monarchia alapvető problémáit tárgyaló műve.


Magyarország története 1848–1890
Az önkényuralom kora (1849–1867)Szabad György Tartalomjegyzék
A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása (1867–1875)Kolossa Tibor