Magyarországi Szent Erzsébet

A Múltunk wikiből

Türingiai Szent Erzsébet

Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.
magyar királylány
Wikipédia
Biserica Minoritilor din Cluj - Sf. Elisabeta de Thuringia
1211
II. Endre Erzsébet nevű lányát eljegyzi I. Hermann türingiai őrgróf fia, Lajos.
1234
július 1. IX. Gergely szentté avatja Erzsébetet, II. Endre lányát.
1865. augusztus 15.
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című oratóriumának bemutatója.

Kristó Gyula

Kézművesség

A királyi udvar ötvöseit dicséri II. Endre leányának, a Türingiába férjhez ment, később szentté avatott Erzsébetnek a hozománya. Ez aranyláncokat és arany ékszereket, ezüstbölcsőt és ezüst fürdőkádat foglalt magába textíliákon kívül.

Világi előkelők

Szerencsére ránk maradt 1156 tájáról II. Géza oklevele, s ebből kiderül, hogy Gottfried és Albrecht a magyar uralkodó hívására jöttek Magyarországra, s itt Sopron és Vas megyében összesen öt falut, illetve földet, valamint egy királyi erdőt kaptak adományul. Ezt a tényt megerősíti III. István király 1171. évi oklevele. Ebből szintén arról értesülünk, hogy a nemes Gottfried és Albrecht német hospesek II. Géza hívására érkeztek az országba. II. Géza halála után azonban Ivánka locsmándi comes három falut, illetve földet mint ispánságához tartozót a király előtt perrel kívánt a hospesektől elvenni. III. István a hospesek javára ítélt. Leszármazottaik főleg a XIII. század elején játszottak diplomáciai küldetésekben fontos szerepet a magyar király, II. Endre oldalán; egyikük az uralkodó leányát, Erzsébetet kísérte Türingiába férjéhez, másikuk pedig II. Endre feleségét, Jolántát hozta Konstantinápolyból Magyarországra.

Az új berendezkedés hívei

II. Endre és Gertrúd házasságából öt gyermek született. Az ötből kettő leány volt, Erzsébet, akit türingiai Lajos vett nőül, s akit 1235-ben szentté avattak, valamint Mária, aki II. (Aszen) Iván bolgár uralkodó felesége lett.

Endre és Béla politikája az 1220-as évek közepén

Ezekben az években Gertrúd gyermekei különböző módokon idézték meg kicsiny korukban meggyilkolt anyjuk emlékét. Leánya, Erzsébet, Lajos thüringiai gróf felesége, majd 1227 után özvegye, a ferencesekhez csatlakozott, s álmában többször megjelent neki bűnös anyja, aki Erzsébet imái révén szabadult túlvilági kínjaitól.

Az egyházi nagybirtokosság politikai sikerei II. Endre uralkodásának utolsó éveiben

IX. Gergely 1235 nyarán iktatta a szentek sorába II. Endre 1231-ben meghalt leányát, Erzsébetet, s érezhető volt kedvezése apja iránt is.

Szabad György

A művészetek

Hivatalos elismerésre mindenesetre sokkal inkább számíthattak Liszt nagy énekkari művei, az 1865-ben bemutatott Szent Erzsébet oratórium és a Koronázási mise (1867) amelyekben a zenei romantika gátszakító ereje patetikus szárnyalásra váltott át.