Mainz

A Múltunk wikiből

latinul Mogantiacum

város Németországban, Rajna-Pfalz szövetségi tartomány fővárosa és egyben legnagyobb városa
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
972
nyár: Wolfgang einsiedelni szerzetes kísérletet tesz magyarországi térítésre; Prunward (Brunó) Sankt Gallen-i szerzetest a magyarok püspökévé szentelik Mainz mellett, Ingelheimben; Brunó innen Piligrim passaui püspök papjaival Magyarországra jön téríteni.
1063
nyár: A mainzi birodalmi gyűlés hadjáratot határoz el Salamon király visszahelyezése érdekében. I. Béla békeköveteket küld a német udvarba, de nem egyezkednek vele.
1658
augusztus 14. Létrejön a rajnai szövetség XIV. Lajos francia király, a mainzi, a trieri és a kölni érsek, a pfalzi választófejedelem és a svéd király között.

Mócsy András

A nagy válság és Dacia feladása

A meggyilkolt Alexander helyébe a hadsereg Mogontiacumban (Mainz) kikiáltotta a trák Maximinust (az első császárt, aki az alsó katonaságból került ki).

Györffy György

Az utolsó nyugati hadjáratok és az augsburgi csata

Az olaszországi hadjáratban súlyos sérelem érte a német trón várományosát, Liudolf herceget, aki maga akart Lombardia ura lenni, valamint Ottó vejét, Vörös Konrád lotaringiai herceget is, aki minden erejét latba vetette II. Berengár itáliai királyságáért. Mindketten Henrik bajor hercegben látták kudarcuk okát, s örömest csatlakozott hozzájuk az elhúnyt Arnulf herceg mellőzött fia, Arnulf regensburgi palotagróf és rokona, Herold salzburgi érsek. Az összeesküvők 953-ban Mainzban I. Ottót feltételeik elfogadására kényszerítették. Ottó azonban mihelyt hazatért Szászországba, azon nyomban sereget gyűjtött összeesküvő hozzátartozói leverésére. Mivel hiába ostromolta őket Mainzban, majd Regensburgban, eredménytelenül volt kénytelen télire hazatérni.

A nyugati térítés kezdete

  • Ottó Sankt Gallen-i Brunót adta a magyaroknak püspökül, aki egyházilag a konstanzi püspök mellett Rudbert mainzi érsektől, a császár főkáplánjától függött. Sankt Gallen ugyanis mint császári monostor a császár kápolnájának volt alárendelve; a megtérő uralkodókat a császár kápolnájához kapcsolni nem csupán kitüntetés volt, hanem rejtett kifejezése annak az igénynek, hogy minden keresztény uralkodó a császártól, a római egyház védnökétől függ. Ez lehetett az oka, hogy amikor Olga orosz nagyfejedelemnő Bizánctól elfordulva időlegesen Ottótól kért püspököt, a császár 961-ben Vilmos mainzi érsekkel, főkáplánjával szenteltetett püspökké egy mainzi szerzetest, de ez nyilvánult meg abban is, hogy 973–976-ban az újonnan létesített prágai püspökséget is a mainzi érsek alá rendelték.
  • Bizonyára Sankt Gallen-i Brunó honosította meg elsőnek a mainzi főegyház Szent Márton-patrocíniumát Magyarországon.

Géza békés külpolitikája

  • Oroszország 961-ben, Magyarország pedig 972-ben térítő püspököt kapott, egy-egy exempt császári monostor szerzetesét, aki indulásakor a császári kápolna fejének, a mainzi érseknek volt alárendelve. Sankt Gallen-i Brunó működésének eredményeképpen vonult fel Quedlinburgba a magyar küldöttség, ahol II. Boleszlav cseh fejedelem is megjelent. Csaknem bizonyos, hogy a friss magyar példa is hozzájárult, hogy a cseh Boleszlav püspököt igényelt országának, aki egyenesen a császári kápolna fejétől, a mainzi érsektől függött.
  • II. Ottónak sikerült Henriket hódolásra kényszeríteni, majd büntetőexpedíciót vezetett Csehországba, s alighanem ennek volt eredménye, hogy a mainzi érsek 976 elején már nemcsak Csehországnak szentelt püspököt, a szász Ditmárt, hanem Morvaország is külön püspököt kapott, az utóbb Olmützben székelő Wracent, akik 976 áprilisában még Mainzban tartózkodtak.

A keresztény királyság megalapítása

Mivel a pápa által adott királyi felségjelvények között első helyen említik a zászlós lándzsát, s egyedül ez hiányzik a német királyokra is érvényes mainzi koronázási szertartásból, az átadott felségjelvények felsorolásából, úgy tekinthetjük a zászlós lándzsát, mint István azon pápai felségjelvényét, amely szuverenitást biztosított neki a német birodalom igényeivel szemben.

A koronázás, amely egyebekben a német királyok által használt mainzi formula szerint történhetett, részben a nagylegendából rekonstruálva így zajlott le: A koronázó főpap kérdésére a jelenlevő papok, ispánok és „nép” királlyá kiáltották ki Istvánt. Ezt követően a főpap a királyt felkente szentelt olajjal, átadta a megszentelt kardot, jogart és gyűrűt, s végül a király fejére tette a koronát.

Szellemi művelődés

A könyvek egybehangzóan azt tanúsítják, hogy a magyar liturgia alapjában véve a Rajna vidékéről származik, melyben főleg a kölni érsek alá tartozó Felső-Lotaringia és a trieri érsek alá tartozó Alsó-Lotaringia van képviselve a francia határvidékkel, de kiemelkedő tisztelete volt Sankt Gallen szentjeinek is: Szent Gálnak, Szent Othmárnak és Szent Mártonnak. Ez arra mutat, hogy a magyar liturgia a Sankt Gallen-i – mainzi kezdetektől szervesen fejlődött tovább. Döntő változást Szent Adalbert látogatása és Anasztáz érseksége sem jelentett, hiszen a cseh egyház is mainzi indítású, a XI. század közepének papi utánpótlása pedig csaknem teljes mértékben lotaringiai volt.

Jogi írásbeliség, oklevéladás, törvénykezés

A jogtörténeti kutatás megállapította, hogy az I. törvénykönyv 1–5. cikkelyétől eltekintve, mely szó szerinti átvétel a 847. évi mainzi zsinat határozataiból és az ekkortájt hamisított Pseudo-Isidorus féle törvénygyűjteményből, Szent István két törvénykönyve legnagyobbrészt önálló törvényalkotás.

Fegyverszünet. Pénzügyi reform.

Judit, aki később mint lengyel királyné is említésre méltó intézkedéseket tett, kormányzati újításokat vezetett be. Ezek közül legkézelfoghatóbb a pénzügyi reform. Német mintára bevezette az évi pénzújítás rendszerét. Hogy ebben Judit intézkedését kell látnunk, az Jehuda-ha-Kohen mainzi rabbi (†1070) döntvénytárából derül ki. Ez zsidók pereiben hozott bírói döntéseket tartalmaz az 1060-as évekből; a három magyarországi jogeset közül egy a pénzverésre vonatkozik: Ruben és Simon bíró elé jönnek. Ruben így szól: Te Hagar országában (Magyarországon) rábeszéltél, hogy beszéljek a királynéval, miszerint bízza meg a pénzverésre ügyelőit, hogy Simonnak ezüstjéből pénz veressen éspedig 100 fontból, úgy hogy az ebből eredő hasznot meg fogom osztani veled. Erre én felelém: Hisz nincs ezüstöd! Erre ő mondá: Majd azon leszek, hogy ezüstöt előteremtsek; talán megajándékoz olyannal az Isten. Ez (a királyné) felszólítá pénzverésre ügyelőit, hogy készíttessen pénzt Simon számára. Én (Ruben) erre eljártam a királyné küldetésében...”.[1] A továbbiakból kiderül, hogy Simon maga járt el a királynénál, Ruben tudtán kívül pénzt veretett, és Rubent nem részesítette a haszonból. A mainzi rabbi nem ítélte meg Ruben követelését, mert megállapodásuk olyan körülmények között jött létre, amikor még nem rendelkeztek ezüsttel, „márpedig Izráelben szabály, hogy nem idegeníthetek el semmi olyan dolgot, ami nem létezik”.[2] Két további jogesetből kiderül, hogy a mainzi zsidók élénk kereskedelmet folytattak Magyarországgal, és azt itt eladva, hazai árut vittek Mainzba. A kereskedelmi tőkét mainzi zsidók hitelezték nekik. Nyilván a kereskedelmi tevékenységgel szerzett ezüsttel szálltak be a pénzverésbe.

Kálmán külpolitikája

A László idejében Magyarországra menekült Bretiszlav herceg, aki 1092-ben cseh uralkodó lett, 1099 áprilisában megjelent Regensburgban IV. Henriknél. Egyrészt azt kérte, hogy változtassák meg a cseh szeniorátusi öröklést unokaöccsei, a morvaországi hercegek kizárásával saját öccse, Borivoj javára, másrészt azt, hogy a császár iktassa prágai püspökké gyűrű és pásztorbot átadásával Bretiszlav káplánját, Hermannt. Miután ez megtörtént, Bretiszlav 1099. május 29-én a magyar határon, Uherské Hradište mellett találkozott Kálmánnal, szövetséget kötött vele, és megkérte, hogy a püspök felszentelését, ami egyébként a mainzi érsek feladata lett volna, Szerafin esztergomi érsek végezze el.

A keresztes hadjárat

Remete Péter hadba hívó beszédei a Rajna vidéki németek körében találtak leginkább visszhangra, és itt két ember szervezett önálló keresztes hadat; Gottschalk pap és a kegyetlenségéről hírhedt Emich leiningeni gróf. Alig álltak össze a hadak, első dolguk volt, hogy a püspöki városokban lakó zsidók ellen fordultak. Kezdetben csak megkeresztelkedésüket követelték, de tapasztalva a zsidók ellenállását, fékevesztett üldözésbe kezdtek. Ahol a püspökök befogadták a zsidókat, megostromolták a palotát, ahol a zsidók a szomszédos falvakba menekültek, utánuk mentek, megölték és kirabolták őket. Metz, Trier, Köln, Speyer, Worms és Mainz hithű zsidósága javarészt elpusztult az öldöklésben.

Makkai László

Katolikus közép- és felsőfokú iskolák

Az egyetemet Pázmány kezdettől fogva kizárólag a jezsuita rend intézményének szánta. Az érseki jövedelméből erre a célra adott tekintélyes, 100 ezer forintos összeget külföldön rendelte el kamatra kiadni, nehogy az – és vele az egyetem – a jezsuiták esetleges száműzetésével a rend kezéből kikerülhessen. Ennek megfelelően e kezdetben két, filozófiai és teológiai kart magában foglaló egyetemnek is a jezsuita Ratio Studiorumot írta elő bevezetésre. A pápa csak orvosi és jogi karral kiegészítve lett volna hajlandó a nagyszombati egyetemet elismerni, Pázmány azonban a tanítani képes magyar orvosok hiányával érvelve, megmaradt eredeti terve mellett. Az olasz és német egyetemeken végeztek ugyan magyar orvosdoktorok, de ezek protestánsok voltak, s nem használhatta őket. Így azután II. Ferdinánddal hagyatta jóvá egyetemét, amelyet az a német birodalmi, szintén jezsuiták által irányított kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olomouci és grazi egyetemek rangjára emelt, s a kisebb egyetemi címeken kívül a doktori cím adásának jogával is felruházott.

Heckenast Gusztáv

Az újkori iparfejlődés kezdetei a Habsburg-birodalomban

Az ausztriai kameralizmus alapvetése Johann Joachim Becher (1635–1682) nevéhez fűződik. A mainzi születésű orvos szerteágazó életművében irreális elképzelések keveredtek nagy jelentőségű közgazdasági felismerésekkel.

H. Balázs Éva

Mária Terézia

A legpontosabban 1774-ben fogalmazott, amikor Miksa fiát, a későbbi mainzi érseket még magyar helytartónak szánta: „A monarchia legfontosabb és egyben legkellemesebb méltóságát az tölti be, aki Magyarország helytartója. Olyan nemzet élére kerül – miközben nincs messze Bécstől –, amely nemzetnek sok érdeme van, melynek köszönhetem, hogy elődeim trónját megtarthattam. Mindig ragaszkodást mutatott irántam, és készséggel hajtotta végre kívánságaimat. Ha követed példámat, bizalmat és szeretetet mutatsz [!] iránta, meglátod, sokat várhatsz e nemzettől. E felismerést elhunyt atyádnak köszönhetem, aki egyedül ismerte jól e népet. Magad is boldog leszel, ha ezt a népet boldoggá teszed…”[3]

Benda Kálmán

Európa és a Habsburg-birodalom II. József halálakor

A Rajna mentén, a nyugati német államokban sorozatos parasztmozgalmak jelezték, hogy a jogtalanok követni akarják a francia példát; ugyanakkor a német értelmiség legjobbjai is a forradalmi vívmányok mellé állnak. Mainzban és más, Franciaországgal határos nagyvárosokban forradalmi klubok alakulnak; a társadalmi erjedés mint erősebbé válik és fokozatosan terjed a német birodalom középső, majd keleti részeire is.

S. Vincze Edit

A magyarországi munkáspárt

Farkas Hágából Mainzba utazott, részt vett a német Szociáldemokrata Munkáspárt kongresszusán is.

Szász Zoltán

A nagybirtok polgárosodása és az agrárius mozgalom

Apponyi Albert és néhány arisztokrata társa a katolicizmus korszerű formáit keresve jutott a liberális kapitalizmust erkölcsi és politikai megfontolásból bíráló mainzi püspökhöz, a szociálreformer W. E. Kettelerhez, s az ő eszméiből kinövő német és osztrák keresztényszociális mozgalomhoz.

Lábjegyzetek

  1. Wenzel, ÁŰO VI. 573–574
  2. Wenzel, AÜO VI. 574.
  3. Briefe der Kaiserin Maria Theresia an ihre Kinder und Freunde. Ed. A. Arneth. Wien, 1881. II. 320.

Kiadványok