Zboró

A Múltunk wikiből
(Makovica szócikkből átirányítva)

szlovákul Zborov

község Szlovákiában az eperjesi kerület bártfai járásában
Wikipédia
Veza Zborovskeho hradu
1645
január 29. I. Rákóczi György fejedelem fogadja XIV. Lajos francia király követét Zborón.
1684
október eleje Makovica megnyitja kapuit a szövetséges sereg előtt.

Györffy György

Az erőviszonyok átrendeződése

955-ben Zombor gyula volt Kelet-Magyarország leghatalmasabb ura. Uralmát a helynevekből és a bizánci emlékekből következtethetően a Maros-balparton (Kis-Zombortól Erdélyig, talán a Fehér-Körös (Gyulától Zomboróig?) és a Bodrog mentén (Mező-Zombortól Zboróig bírt partvonalakról kiindulva gyakorolta.

Makkai László

Az álmosdi csata

Belgiojoso akkor érkezett lovasaival és Cavrioli 2 ezer vallonjával a helyszínre, mikor a lőporrobbanás bekövetkezett. A hajdúk elkövették azt a vigyázatlanságot, hogy a hidat nem rombolták le, s így Belgiojoso átkelhetett rajta, sőt hadrendbe állíthatta katonáit. Ha támad, talán megfordíthatja a csata sorsát, de vagy nem bízott a vallonokban, akiket maga is garázda, szemét népségnek tartott, vagy túlbecsülte Bocskai erejét, mert tétlenül kivárta, hogy a hajdúk, úgyszólván a szeme láttára lemészárolják gyalogosait, beszögezzék ágyúit, s foglyaikkal és zsákmányukkal visszavonuljanak. Azután visszatért Adorjánba, s levélben tudatta Mátyás főherceggel, hogy miért nem küldi a sürgetett segítséget Bastának, sőt maga kér támogatást. Eleinte arra gondolt, hogy Szatmárra vonul, s elvágja Bocskait az őrizetlenül maradt Erdélytől, de azután fontosabbnak tartotta, hogy 3 ezer málhás szekerét biztos helyre menekítse, s ezért Váradra vette be magát. Innen írta meg Bocskai „nagyvéletlen árultatását”[1] Báthori Istvánnak, kérve őt arra, hogy katonáival siessen Rakamazra. De az ecsedi oligarcha titokzatosan hallgatott: egyelőre egyik félhez sem kötelezte el magát. Így tett Rákóczi Zsigmond és Csáky István is, akik a távoli Makovica és Sáros váraiba zárkóztak.

Osgyán és Edelény

Tüzérség híján a hajdúk jelentősebb várakat megvenni nem tudtak; Szepesvárát is hiába ostromolták, hogy kivegyék belőle Belgiojosót. Füleket, Murányt, Tokajt, Szatmárt körülzárták, Váradot szemmel tartották, Makovicát, Sárost, Ecsedet, a hallgató, de nem ellenséges Rákóczi, Csáky, Báthori fészkeit pedig békén hagyták.

Zimányi Vera

A majorságépítés újabb hulláma

A közvetlen háborús nehézségek elmúltával a királyi Magyarország jelentős részén — különösen a Felföld középső és keleti vidékein — éppen a 16. század végétől számíthatjuk a földesúri gazdálkodás nekilendülését, a 17. század derekára felvirágzását, amiként ezt Szepesvár, Murány, Késmárk, Szendrő, Makovica, Sárospatak, Munkács, Ecsed, valamint számos dunántúli uradalom példája, főúri vártartományok és nemesi középbirtokok sora mutatja.

A mezőgazdasági termelés technikája

  • Két nyomást találunk az erdélyi Rákóczi-birtokok legtöbb falvában, valamint a felső-magyarországi hegyes vidékeken, így a munkácsi és a makovicai uradalmakban.
  • Az ecsedi, makovicai és munkácsi uradalmak majorjaiban mintegy 5 ezer juhot tartottak, a többi major nyájaiban legfeljebb 300–500 juhot számoltak.

R. Várkonyi Ágnes

A földesúri officinák és kereskedelem

A Rákóczi család 1651-ben létesített Zborón papírmalmot. A zúzóhelyiség, merítőműhely, kétrészes szárítópadlás és gazdasági épületek együtteséből álló üzemhez 1671-ben 28, 1691-ben 32 kalapácsos malom szolgált. A zúzóhelyiség, merítőműhely, kétrészes szárítópadlás és gazdasági épületek együtteséből álló üzemhez 1671-ben 28, 1691-ben 32 kalapácsos malom szolgált. Figyelemre méltó a murányi és a tiszolci papírmalom (1663).

Az uradalmakban lisztelő-, kásatörő, olajütő, kalló-, kőtörő s fűrészmalmok dolgoznak, sernevelő házak létesülnek. Murány tartozéka egy rézbánya és egy „officina vitraria” is (1661, 1663), a Bercsényi-birtokon két „üvegcsűrt” tartanak- nyilván, a Rákóczi családnak Zborón, Munkácson, Regécen és másutt voltak üveghutáik.

Jobbágymozgalmak

A Rákócziak zborói uradalmától a dunántúli Batthyány-uradalmakig megfigyelhető, hogy a robotköteles jobbágyság milyen hevesen tiltakozik a földesúr közvetítő kereskedelme és ipari tevékenysége miatt ráháruló új munkatöbblet ellen.

Főurak és köznemesek

Thököly savniki és a Kendeffy család algyógyi kastélyában a fürdőszoba, a makovicai kastély üvegablakos „fürdőháza”, a leltárokban sűrűn előforduló fürdőkád, gyerekfürdőkád, ezüst-, réz-, cserépmedence, vagyis mosdótál, a sokféle szappan, pipereholmi, az útiládákban a toalettkészletek – mind a főurak és a köznemesi családok higiéniai igényeiről tájékoztatnak.

Makkai László

Reneszánsz és barokk képzőművészet

Igen jelentős, toszkán stílű építkezések folytak a fejedelmi és arisztokratacsaládok állandó lakhelyein is, így elsősorban Gyulafehérvárt, Sárospatakon, Nagybiccsén Zborón, Homonnán, Nagysároson, Lakompakon, Vöröskőn.

R. Várkonyi Ágnes

A hanyatló török ereje

Felső-Magyarországon Thököly Imre tavaszi sikereit nem tudta kihasználni, sőt 1684-ben nagy területeket elvesztett. Schultz generális és Barkóczi István ezredes csapatai elfoglalták Kisszebent, szeptember 17-én Eperjesnél rajtaütöttek a kuruc táboron, s az egész felszerelés – a fejedelem kancelláriájával együtt – zsákmányul esett. Majd megadta magát Makovica, Zboró, s bár Eperjest nem tudták bevenni, a felső-magyarországi fejedelemség java része Lipót hatalmába került, és a hadsereg téli szálláshelyéül szolgált.

R. Várkonyi Ágnes

Aulikus főnemesség és új nemesi rétegek

A Rákócziak makovicai kastélyában a fürdőházon is üveg az ablak.

Életmód, testkultúra, egészségügy

A „feredeo hazaczika” (fürdőházacska)[2] még ritka kivételnek számít Viczey Máté kolozsvári házában. A főúri kastélyokban úgy látszik, természetes. Thököly István sávniki kastélyában a kápolna mellett jegyeztek fel fürdőszobát, Makovicán üvegablakos fürdőház szolgálta lakói kényelmét.

Művészetek

A dunántúli és a felső- magyarországi üveggyártás alkotásai a velencei hatást tükröző, főleg templomok számára készült, színes üvegcsillárok. A legszebb a Zboró melletti Sztebnikhután készült, kehelyszerű gyertyatartóval ellátott csillár.

Vörös Károly

A főnemesség

Csak néhány példa: Pálffy János gróf először a munkácsi uradalmat kapta, ezt később elcserélték a makovicai uradalommal; gróf Illésházy Miklós kancellár a nagysárosi, gróf Csáky Zsigmond tárnokmester az ónodi uradalomból kapott nagy részeket; a Rákóczi erdélyi fejedelemmé választását el nem ismerő Bánffy György gróf fia a sólyomkői uradalmat kapta, s hosszú még a sora a csak a Rákóczi-vagyonból kisebb-nagyobb adományokhoz jutott hazai főuraknak és birtokos nemeseknek is.

Lábjegyzetek

  1. Ugyanott 384.
  2. Idézi: Jakó Zsigmond, Az otthon művészete és a reneszánsz Kolozsváron. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára 389.