Mannheim Károly

A Múltunk wikiből

Karl Mannheim

Budapest, 1893. március 27. – London, 1947. január 9.
szociológus, pedagógus, filozófus
a tudásszociológia egyik elindítója
Wikipédia
Karl Mannheim

Hanák Péter

Előszó

A matematikai közgazdaságtan, a polgári filozófia új irányzatai, a pszichoanalízis, a strukturalista nyelvészet, a tudományszociológia, a 20. századi zene megalkotása, új irodalmi irányok, a szecessziós és az avantgard művészet érdemleges ágai indultak el, s olyan nagy szellemek, olyan zsenik éltek és alkottak a Monarchiában és Magyarországon, mint a közgazdász Böhm-Bawerk és Schumpeter, a jogász Kelsen, a filozófus Wittgenstein, Mach és Husserl, a marxizmushoz eljutó Lukács György és az általa inspirált budapesti „vasárnapi kör”, a szociológus Mannheim, az esztéta Hauser és Fülep Lajos; a modern személyiségpszichológia atyja, Freud; olyan írók és költők, mint Hofmannstahl, Rilke, Musil, a prágai Hasek, Kafka, Werfel, a budapesti Nyugat írógárdája és forradalmasító zsenije, Ady, a krakkói író-festő-rendező művész Wyspianski, a festő Klimt, Kokoschka, Mucha, Rippl-Rónai, Gulácsy, Csontváry és végül, de talán elsősorban a Mahler és a Richard Strauss képviselte átmenet után olyan zenei újítók, mint Bartók, Kodály, Schönberg, Janáček.

Szabó Miklós

A filozófia

Amint az ódivatú pozitivizmust és az ódivatú természettudományos determinizmust meghaladni kívánó törekvések áramában Palágyi a szélsőséges relativizmus követője lett, úgy egy kis csoport – szintén német filozófiai orientációjú – ifjú filozófus éppen a relativizmustól riadt vissza a pozitivizmusban, s új kötöttséget, szilárd pozíciót keresett. Ide tartozott az első világháború éveiben egymásra talált Lukács György, Fogarasi Béla, Mannheim Károly. A relativizmusból elsősorban Simmel nyomdokain haladva fellelni vélt kivezető ösvény első szakasza maga is a relativizmus bozótján haladt át. Simmel kultúrkritikájának tengelyében a kultúrahordozó értékek kibékíthetetlen ellentétessége állott. Aki egy értéket elfogad, csupán mások kizárásával teheti ezt. Aki az esztétikus magatartást választja életelvéül, elveti a moralitást, aki az erkölcsös magatartást választja, lemond az esztétikus magatartásról, a megformált „szép életről”. Kiutat az értékek relativitásából nem adhat egyik érték objektív magasabbrendűsége sem, csupán a szubjektív elkötelezettség, amely aszketikusan választ és elkötelezi magát valamely életelv mellett a többi rovására. A döntés aktusának középpontba kerülése már nem Simmel kultúrkritikájából jött, hanem Kirkegaard eszméiből.

Lukács, Fogarasi, Mannheim szemlélete az eszmetörténeti viszonyításrendszerben jobboldali, s nem baloldali kritikája volt a pozitivizmusnak.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

Folytatták a modern tudomány mellőzött reprezentánsainak kinevezését – az új professzorok között volt Babits Mihály, Ferenczi Sándor, Fülep Lajos, Kozma Lajos, Mannheim Károly, Pólya György és Jenő, Vadász Elemér, Hevesy György, Szekfű Gyula és az első magyar egyetemi tanárnő – Dienesné Götz Irén.

Művei