Marót vezér

A Múltunk wikiből

Ménmarót

Wikipédia

Györffy György

A Kárpát-medence IX. század végi állapota: legenda és valóság

A kazár népességű bihari dukátus vezérének a "több barátnője" miatt "Mén"-nek nevezett Marót vezért tette meg azon a tájon, ahol két Marótlaka falu árulkodott Anonymusnak Marót lakhelyéről.

A honfoglalást bevezető harcok

Bővebb krónikáink szerint Marót (=Morva) fejedelem fia, Szvatopluk szerződést kötött Álmos fia Árpáddal és a követként feltüntetett Kündü fia „Kusiddal”.

Pannonia és Morvaország elfoglalása

II. Mojmir (Moimar) fejedelem további sorsa ismeretlen, de felmerült a gondolat, hogy Anonymus Ménmarót történetébe beleszőtt valamit Mojmiréból. A gesta szerint Ménmarót vesztes csata után megadta magát, és országát leányával együtt Árpád fiának, Zoltának engedte át. Ha „Marót”-ország máshol volt is, mint azt Anonymus helynevekből kikövetkeztette, Zolta pedig utódai korából ítélve még csak ekkortájt született, és mint trónörökös nem jöhet számításba, gondolhatunk bátyjára, Leventére mint Morvaország új urára, mert az egyik fő morva vár, Breclav–Lundenburg a Morva és Thaia összefolyásánál 1056-ban Laventenburch néven tűnik fel, s ezt a Levente névvel is magyarázzák.

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

Anonymus korában az ország szó 'törzsi terület' jelentése már elhalványult, s amikor ő a hagyományból arról értesült, hogy Magyarország területén valaha országok voltak, ezeket honfoglalás előtti országokként értelmezte. Valójában a nála ducatus megjelöléssel szereplő országok: Ménmarót kazár lakosságú bihari dukátusa, amely azonos Zolta trónörökös országával, Gyalu erdélyi dukátusa, amely azonos Gyula törzsfő országával, Galád marosi dukátusa, amely azonos Ajtony törzsfő országával, Salán Tiszán inneni dukátusa, amely megfelel Ónd törzsfő országának, végül Zobor nyitrai országa, amely Hülek fiai, helyesebben Árpád fia Üllő foglalása révén vált másik dukátussá, egytől egyig X. századi „országok”, visszavetítve a honfoglalás előtti korba.