Margó Tivadar

A Múltunk wikiből

szerbül Теодор Марго, görögül Θεοδώρος Μάρκου

Pest, 1816. március 5. – Pusztaszentlőrinc (ma Pestszentlőrinc, Budapest XVIII. kerülete), 1896. szeptember 5.
szerb származású orvos, honvédorvos, zoológus, egyetemi tanár
Wikipédia
Margó Tivadar portréja. Pollák Zsigmond metszete (1885)

Vörös Károly

A természettudományok és a műszaki tudományok

Ez a generáció (hogy csak olyan tagjait említsük, mint a geológus Szabó József, a geográfus Hunfalvy János, a kémikus Than Károly, az orvos Balogh Kálmán, Margó Tivadar, a fiziológus Jendrassik Jenő, a matematikus Hunyady Jenő és König Gyula, a fizikus Eötvös Loránd és Fröhlich Izidor, a mérnök Kruspér István, Stoczek József és az ásványtudós Krenner József stb.) hazatérve, az 1860–70-es évekre az akkor legkorszerűbb európai eredményeket felhasználva alakítja ki tudományon világnézetét, majd saját munkája, valamint a kiszélesedő utánpótlásból kiemelt legjobb tanítványai munkássága révén meg fogja határozni a korszak hazai természettudományos-műszaki kutatásának arculatát – egyúttal megvetve alapját a századforduló új fellendülésének is.

Részletesen ismertetni az e téren elért eredményeket – éppen azoknak általában a tudomány részterületeihez kapcsolódó volta folytán – értelmetlen és sikertelen kísérlet lenne, már csak azért is, mert korszakunk a tudóspályák nagy részében is alapozó jellegű: a kiegyezés után kibontakozó életművek többsége áthúzódik az 1890 utáni évtizedekbe, akkor teljesedve ki.

A csak vázlatos felsorolásban is meg kell említenünk a matematikusok közül Hunyady Jenőt, aki a determinánsok átalakításával, a feltételes egyenletek vizsgálatával indította el azt a valóban tudományos színvonalú hazai matematikai munkát, amely csúcsát König Gyulának már az 1870-es években induló és teljes jelentőségében majd a századfordulóra kibontakozó sokoldalú, az algebra és a számelmélet vonatkozásában egyaránt jelentős fundamentális kutatásaiban érte el. A természettudómányok közül a fizikában a tudományegyetemen Jedlik Ányos örökébe lépő Eötvös Loránd a klasszikus fizikának mind tematikailag, mind szemléletileg utolsó nagy alkotásaihoz sorakozó kísérleti módszerű kutatásai során felfedezi a felületi feszültség meghatározására szolgáló Eötvös-féle törvényt, és 1889-re megszületnek a gravitáció állandójának dinamikus módszerrel való meghatározását célzó kutatások első eredményei is. Mellette Fröhlich Izidor akkor még korszerű eredményként megoldja az elhajlított fény polározási állapotának problémáit, ha ezen túllépni és az új eredményeket adaptálni már a századfordulón is egyre kevésbé lesz képes. Különben korszakunkban a matematikában oly jelentős König Gyula kutatásai a fizikát is érintik: az általános mechanikában a róla elnevezett dinamikus alaptörvény megfogalmazása révén.

A csillagászatban a 70-es évek elejétől Konkoly-Thege Miklós saját ógyallai csillagvizsgálójában annak szerényebb, akkor még korszerű eszközeivel is jelentős asztrofizikai kutatások folynak, bekapcsolódva a csillagszínkép katalógus összeállítását célzó nemzetközi megfigyelésekbe. A Gothard testvérek herényi kis csillagvizsgálója a fotografikus módszer eredményeivel, a novák és a planetáris ködök spektrumainak összefüggésére vonatkozó felfedezésével válik ismertté. Ógyalla különben bekapcsolódik az országnak az 1870-es évektől folyó rendszeres földmágnesességi felvételébe is: az utóbbit az éghajlati viszonyok figyelemmel kísérésével együtt a Meteorológiai Intézet végzi.

Az égről a földre visszatérve: a földrajzi tudományok hazai művelésében Hunfalvy a világon negyediknek felállított budapesti földrajzi tanszéken már az 1870-es évektől erőteljesen a Humboldt-féle egzakt irányt érvényesíti; az ásványtani tudományokban Krenner József és iskolája elsősorban Magyarország ásványvilágát – különösen az ércbányák ásványait – vizsgálja, főleg az ásványok kristálytani, optikai és egyéb fizikai tulajdonságainak és kémiai összetételének megállapításával: kutatásaikat később főleg Semsey Andor bőkezű anyagi támogatásával kiterjesztve az egész világra. Rokon jellegű munkát végez, mint említettük, a Földtani Intézet, mely a hazai föld geológiai felvételét végzi el: 1882-ig elkészül a Dunántúl, majd Hantken és Böckh megkezdik a Bánság és Bihar felvételét; bányageológiai kutatásokat indítanak és agrogeológiai felvételeket kezdeményeznek, munkájuk során országszerte nagyszámú mélyfúrást is végezve. Ehhez kapcsolódnak a hazai őslénytani kutatások is, melyek gazdag és értékes leleteket eredményeznek.

Igen kiterjedtek a döntően már biológiai módszerű és igényű hazai állattani kutatások, melyek négy helyen is folynak. A budapesti egyetem zoológiai tanszékén Margó Tivadar az összehasonlító bonctani irányt a szövettani kutatási iránnyal bővíti: utóbbi téren maga is jelentős eredményeket mutathat fel a magyar biológiában még nagy jövő előtt álló izomélettani kutatások megalapozásával.

Szabó Miklós

A biológia és az orvostudomány

A nagy nyugati mesterek, Darwin, Claude Bernard és Pasteur mellett elsősorban a bécsi egyetem híres orvosi iskolája befolyásolta a magyar tudományos életet. Ott tanultak a magyar fiziológia megalapozói: Jendrassik Jenő, Balogh Kálmán, Margó Tivadar és Entz Géza – a darwinizmus magyarországi úttörői –, akik egyrészt a materialista alapon álló zoológiát és fiziológiát, másrészt a pontos mikroszkópi kutatást meghonosították. Munkájukat a századelőn tanítványaik – részben fiaik – folytatták: a Balaton ökológiájának feltárása az ifjabb Entz Géza, a pozitivista neurológiai szemléleten alapuló ideggyógyászat Jendrassik Ernő nevéhez fűződik.