Maszúdi arab utazó

A Múltunk wikiből
(Maszúdi szócikkből átirányítva)

al-Maszúdi vagy أبو الحسن علي بن الحسين بن علي المسعودي vagy Abu al-Hasan Ali ibn al-Husayn ibn Ali al-Mas'udi

born c. 896, Baghdad, died September 956, Cairo, Egypt
Arab historian and geographer, known as the "Herodotus of the Arabs."
Angol Wikipédia

Bartha Antal

Az V–IX. századi műveltség a sztyeppen és az ősmagyarok

Maszúdi, arab utazó és tudós a X. század első feléből származó tudósításában elmondja, hogy Kazárországban, a Kaszpi-tenger partvidékén és a Kaukázusban tenyészett a vadászmadarak fejedelme, a gyors röptű, erős, forró vérű és a legkönnyebben betanítható fehér sólyom, amelyiknek lelke volt.

Györffy György

IX. század végi népvándorlás

A 892-ben uralomra jutott Izmail ibn Ahmed a következő évben nevezetes hadjáratot indított a nomád „türkök” ellen. Mint a kortárs Tabari elmondja, a hadjárat tavasszal vette kezdetét, és olyan eredményes volt, hogy a türk fejedelemnőt, a katunt is elfogták, 10 000 foglyot ejtettek, megszámlálhatatlan lábasjószágot és hátasállatot hajtottak el; a zsákmányból állítólag minden mohamedán harcosra 1000 dirhem értékű részesedés jutott. Ötven év múlva Maszúdi ezt a hadjáratot a karlukok fővárosa, Talasz elleni hadjárattal azonosította, és a karlukoknak az északabbra lakó kimekekkel és az úzokkal való háborújából vezette le azt a népeltolódást, amely a besenyőket is kimozdította.

Település, gazdasági élet

Rabszolgák eladása görök és mohamedán kereskedőknek az új hazából a besenyők közbeékelődése miatt nehezebbé vált, de teljesen nem szűnt meg, mert a besenyő törzsfőknek is érdeke volt az országukon átvezető vámolható távolsági kereskedelem. Maszúdi szerint éppen egy kaukázusi mohamedán kereskedőt ért sérelem váltott ki háborús konfliktust a türkök (magyarok) és a besenyők között.

Görög adó, olasz zsold, német elhárítás

S valóban, a 934. évi nagy hadjárat a besenyőkkel szövetségben indult el. A magyarok középhadának élén kabarok harcoltak – mint Maszúdi közli: kazár (káliz) és alán mohamedánok voltak közöttük –, a besenyők pedig a szárnyakon helyezkedtek el. Az első ütközet egy ‘lándor’, azaz bolgár város falai alatt zajlott, ahová Romanosz Lakapenosz bizánci császár olyan sereget küldött, melynek előcsapata kikeresztelkedett ázsiai mohamedánokból állt. A soraik elé menő magyarországi „böszörmények” megpróbálták őket visszatéríteni a harctól, de ez nem sikerült. A nagy taktikai ügyességgel felépített nomád támadás megtörte a bizánci sereg erejét. A megfutamodókat a „türkök” teljesen szétverték.

Műve

Masoudi, Les prairires d'or (Paris, 1830).

A besenyő támadáskor távol levő magyar hadseregre lásd Constantine Porphyrogenitus De Administrando Imperio. I. 176–177; ezt már J. Marquart (Osteuropaische und oastasiatische Streifzüge 62, 71) azonosította Maszúdi hasonló értelmű adatával, amit a támadók Walandar nevének a lándor~nándor 'bolgár' népnévvel való azonossága igazol, vesd össze Györffy György, Századok 92. 1958. 19.