Mehmed szendrői bég

A Múltunk wikiből
Wikipédia – Pest ostroma (1541)

Sinkovics István

Két kormány

Amikor pedig Ferdinánd hadi készületeinek hírét vette, Mehmed szendrői béghez fordult. A segítség még Ferdinánd támadása előtt megérkezett, ezért János Morvaországnak és Ausztriának azokra a területeire irányította a török csapatokat, amelyeket a bécsi ostrom idején a szultáni sereg nem pusztított el. János királyban nagy változás ment végbe: azelőtt hívei éveken át hiába próbálták rávenni a Ferdinánd országai elleni támadásra, most hidegvérrel irányította ellenük a behívott törököket.

A török segítség azonban kétélű fegyvernek bizonyult. Mehmed bég, aki esküvel fogadta, hogy Magyarország népében nem tesz kárt, nem Morvaországot és Ausztriát, hanem Pesttől felfelé a Duna bal partját pusztította végig, majd egy hét múlva serege számát többszörösen meghaladó fogollyal, köztük Szapolyai hűséges híveivel, hazatért.

János megrendülten és tehetetlenül nézte az eseményeket. Hite megingott a szultán szavában, és félelemmel gondolt a török pusztítás erkölcsi és politikai következményeire. Október elején kétségbeesett levelet írt Grittinek Konstantinápolyba: emlékeztesse a szultánt ígéretére, és járjon közbe a foglyok, közöttük mindenekelőtt hívei kiszabadítása érdekéében. Grittinek elpanaszolhatta kiszolgáltatottságát, de a világ előtt nem ismerhette be, hogy nem ura a helyzetnek. November 1-re országgyűlést hirdetett, és a meghívóban, mint intő példára, hivatkozott Mehmed bég támadására: hívei ne tűrjék meg maguk között a Ferdinánd-pártiakat, maguk keljenek fel ellenük, különben ők is áldozatául eshetnek a törökök Habsburg-ellenes büntető támadásainak.

Ferdinánd serege Buda falai alatt

Roggendorff a Dunától északra eső, Mehmed bégtől elpusztított területen ősi szokás szerint zászlóval és véres karddal gyűjtetett hadakat János ellen, akiről azt írta, hogy a „haza pestise és minden baj oka”.