Melich János

A Múltunk wikiből
Szarvas, 1872. szeptember 16. – Budapest, 1963. november 20.
nyelvész, egyetemi tanár
1919–1922 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója
Wikipédia

Szabó Miklós

A nyelvtudomány és a néprajz

A századforduló nyelvtudománya – számos más tudományterülettel egyetemben – azt a nagyszabású adatfelmérő és rendszerező munkát folytatta, amely a millenáris kiadványszerkesztés során indult meg az ország minden rendű anyagi és szellemi javainak számbavételére. A nyelvtudomány esetében ez egy sor jelentős nyelvészeti szakszótár elkészülését jelentette. A munkálatok irányítására 1898-ban az Akadémia keretében külön szótári bizottság létesült Szily Kálmán vezetésével. Ezt megelőzően és a bizottság munkája nyomán napvilágot látott a Simonyi Zsigmond és Szarvas Gábor készítette „Magyar Nyelvtörténeti Szótár”, a Szinnyei József által készített „Magyar Tájszótár”, a „Magyar oklevél-szótár”, Szamota István és Zsolnai Gyula műve; 1906-ban kezdődtek el egy nagyszabású etimológiai szótár munkálatai. Ezt a munkát a magyar nyelvtörténeti kutatás vezető alakja, Melich János és a későbbi korszak legnagyobb magyar nyelvtudósa, Gombocz Zoltán indította el.

Művei

Újabban Melich János azon az alapon, hogy az Anonymus művében szereplő tulajdonnevek jó részét sikerült megfejtenie (Melich, A honfoglaláskori Magyarország; Melich, Dolgozatok II. 3–28), Anonymus eseménytörténetének hitelére is következtetett. E módszertelen eljárást a forrást elemző történészek, legnagyobb súllyal I. Tóth Zoltán (Századok 79–80. 1945–1946. 21–84), nem fogadták el; újabban lásd Györffy, Krónikáink és a magyar őstörténet 25. kk.; Györffy György, Ethnographia 76. 1965. 411–434 = Nouvelles Études Historiques. I. (Budapest, 1965) 27–53; ItK 1970. 1–13 = Acta Anthropologia 20. 1972. 209–229.