Mezőberény

A Múltunk wikiből

németül Maisbrünn, szlovákul Poľný Berinčok

város Békés megyében a békési kistérségben
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.

Bóna István

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Mezőberény X

Makkai László

A magyarság önvédelme

A békés vármegyei Berény tiszttartója 1667-ben jelenti az államhatáron túl élő magyar földesúrnak, Károlyi Lászlónak: „annyira jutottunk az sok tolvajok miatt, hogy az szegénység az hol lakik, itt-ott valami keveset szántanak, többnyire csak a kertük alatt, de különben ki nem mehetnek, hanem fegyveres kézzel őrizik magukat”.[1]

Arató Endre

Az irodalmi-művelődési visszhang, a fordítások

Ebben a környezetben az Eperjes líceuma mellett működő két (magyar és szlovák) önképző társaság is békében élt egymással. E két kör még a húszas évek végén jött létre, de tevékenységük fellendülése csak a harmincas években következett be. A két kör közötti szoros együttműködés a harmincas évek elejétől figyelhető meg, amikor Sárosi Gyula, a későbbi magyar költő diákéveit töltötte Eperjesen. Ennek az együttműködésnek a kikovácsolására különösen alkalmas volt Sárosi Gyula, aki alföldi szlovák iskolákban – Szarvason és Mezőberényben – tanult, ahol elsajátította a szlovák nyelvet, aminek később, más szláv irodalmi művek fordításakor is hasznát vette.

Hanák Péter

A szocialista agrármozgalom kirobbanása

A mezőgazdaság tőkés fejlődésének e két típusa hazánkban legjellegzetesebben a Viharsarok megyéiben – főként Békésben – érintkezett egymással. Itt keveredtek a nagyhatárú paraszti mezővárosok-nagyközségek: Békéscsaba, Mezőberény, Tótkomlós; a latifundiumoktól fojtogatott, földtelen telepes községekkel.

Lábjegyzet

  1. Olvasókönyv Békés megye történetéhez. I. Szerkesztette Kristó Gyula, Békéscsaba, 1967, 123.

Irodalom

Kiadvány

Mezőberény története. I–II. Szerkesztette Szabó Ferenc (Mezőberény, 1973);