Migazzi Kristóf Antal

A Múltunk wikiből

eredetileg Christoph Anton von Migazzi

Trident, 1714. október 14. – Bécs, 1803. április 14.
bécsi érsek, bíboros, váci püspök
Wikipédia
Christoph Anton Migazzi
1764. augusztus 31.
Mária Terézia látogatást tesz Vácott Migazzi Kristóf bíboros, bécsi hercegérseknél, a váci püspökség adminisztrátoránál.
1764
Látogatása emlékére diadalív épül Vácott Isidore Canevale tervei szerint.

H. Balázs Éva

Sonnenfels professzor

Migazzi bécsi érsek tömören meg is fogalmazta az ellentét okát: „Sonnenfels elméletének az az alapelve, hogy az állam gazdagsága a népességtől függ – ez sérti a keresztény doktrínát. ”[1]

A jozefinus kormányzat bel- és külpolitikájának irányvonalai

Brutális büntetések, elégetés, felnégyelés, kínzások fenntartása megengedhetetlen volt akkor, amikor Beccariát már Katalin cárnő is Pétervárra hívta, hogy a tervbe vett jogi reform munkálataiban részt vegyen. Kaunitz nagy eréllyel intézkedett, hogy a milánói kormányzó, Firmian gróf tartsa vissza Beccariát, kapjon tanszéket az egyetemen, sőt emeljék tiszteletdíját szokatlanul magasra. Ebben az ügyben és a Sonnenfels elleni eljárás megakadályozásában – akinek Az előítélet nélküli ember című művet kifogásolták és Migazzi bécsi érsek vezetésével üldözőbe vették a konzervatívok – Kaunitz teljesen József álláspontja szerint járt el.

Az állam és egyház viszonyának átrendezése

Sérelmezte a püspöki kar az udvar erélyes föllépését a jövedelemhalmozások ellen. Migazzi bécsi érsek semmiképpen sem akart váci püspökségéről lemondani. „Az egyedüli kivétel, melyet a lateráni és tridenti zsinat megenged, az ő személyére nem illik, tudniillik hogy előkelő és tudós egyén bírhat két javadalmat”[2] – így reagált József, sajnálkozással utalva az érsek szellemi állapotának rohamos romlására.

II. József

A gyászszertartáson Zinzendorf a Szent István-rend lovagjai mellé sodródva állt fekete fátyolos kalapban a kapucinus kriptában. Laudonnal együtt azon töprengtek, vajon miket gondol most Migazzi, a bíboros, „aki ellen az elhunyt annyit vétett”.[3]

Kosáry Domokos

A türelmi rendelet

A magyar klérus, élén az érsekkel és a püspöki karral, Migazzi bécsi érsek bátorítása mellett azonnal ellenállásba lendült, hogy az új türelmi politika végrehajtását meggátolja.

Oktatásügy

„Az iskola politikum” – felelte Mária Terézia Migazzi érseknek, aki 1770-ben az egyház hatáskörét próbálta védeni.

Lábjegyzetek

  1. Idézi: R. A. Kann, Study in Austrian Intellectual History. New York, 1960. 177.
  2. Idézi: Marczali Henrik, Magyarország története II. József korában. Budapest, 1881–1888.
  3. Ugyanott

Irodalom

Kaunitz Sonnensfelssel kapcsolatos állásfoglalása mindig pártfogó: Sonnensfels Migazzi érsek által kifogásolt megfogalmazásai („bedenkliche Satze”) Kaunitz szerint nem veszélyeztetik sem a hit, sem a közbiztonság dolgait („ohne Gefahr für die Religion oder den StaaT”). Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv Kabinettsarchiv, Staatsratvoten, Kaunitz, Vol. 1, 1767. július 1.