Mihály szerb fejedelem

A Múltunk wikiből

szerbül Михаило Обреновић

1823. szeptember 16., Kragujevac – 1868. június 10., Belgrád
szerb fejedelem 1839-től 1842-ig, és 1860-tól haláláig
Wikipédia
Mihailo Obrenović III.jpg
1859. május
Piemontban megalakul a Magyar Légió.
Mihály szerb trónörökös és Kossuth londoni tárgyalásai.
1861. március 26.
Teleki László abonyi programbeszéde.
Garašanin szerb miniszterelnök és Ristić, a fejedelem bizalmasa Pesten tárgyal a magyar ellenzék vezetőivel.

Szabad György

A Februári Pátens és a feszültség növekedése

Ilyen helyzetben érkezett a hazai szervezett ellenállási mozgalomhoz Kossuth tájékoztatása a nemzetközi helyzet romlásáról. Reálisan számolt be arról, hogy az itáliai belső fejlemények és a nagyhatalmak akadályozó manőverei folytán eltolódik az új olasz hadikezdeményezés időpontja, valamint arról, hogy osztrák és orosz diplomáciai közbelépés nyomán lefoglalták a Cavour által küldött óriási fegyverszállítmányt. Nem ismerve még Klapka és Cuza újabb, az előzőt megerősítő, többek között fegyverszállítmányok elhelyezését biztosító, sőt közös hadműveletek feltételeit is szabályozó titkos megállapodását és a szerb fejedelem elzárkózásának átmeneti voltát, kifejezést adott aggodalmának, hogy a fejedelemségekben biztosítani remélt hadműveleti bázis végleg elveszett.

A nemzetiségi kérdés fejleményei és hatásuk az országgyűlésre

A szerb miniszterelnök, Ilija Garašanin és a fejedelem bizalmasa, Jovan Ristić pesti átutazásuk alkalmával a magyar ellenzék vezetőivel folytatott – részben titkos – tárgyalásaikon Kossuth alkotmányjavaslatával összhangban álló feltételek alapján hajlandóságot mutattak a megegyezés előmozdítására. A magyar országgyűléssel csaknem egyidejűleg megnyílt karlócai szerb kongresszuson Ristić, a fejedelem hivatalos megbízottjaként ugyanerre igyekezett rábírni a résztvevőket, ha a szerb egyházi, illetve az osztrák katonai és politikai körök nyomása folytán s egyértelmű hazai magyar állásfoglalás híján nem is a remélt sikerrel.

Katus László

A szerbek

Midőn 1868-ban Mihajlo Obrenović szerb fejedelmet meggyilkolták, s a szerb kormány az Omladina tagjait és a magyarországi szerb liberálisokat is bűnrészességgel vádolta, kormánybiztost küldtek Újvidékre, a szerbek nemzeti központjába.

Irodalom

S. Jovanović, Draga vlada Miloša i Mihaila (Beograd, 1933).