Mikó Imre

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Mikó Imre író

Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.
erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Pollák Zsigmond metszete, 1876

Arató Endre

A személyes érintkezés

A Szászföldön – s ezzel zárjuk a személyes kapcsolatok tárgyalását – a kiemelkedő szász tudományos szervezet, a Verein für Siebenbürgische Landeskunde volt az együttműködés bázisa. E szervezet jó viszonyt tartott fenn az erdélyi magyar tudományosság képviselőivel, így Kemény József és Mikó Imre grófokkal.

Szabad György

A tudományos intézmények

A kallódó értékek mentése és gyarapítása mellett a szétforgácsolt erdélyi tudományos törekvések integrálását célozta az 1859 őszén Kolozsvárott megalakult Erdélyi Múzeum-egylet, amely mindenekelőtt az elnökévé választott Mikó Imre gróf anyagi támogatásának és a fáradhatatlan Jakab Elek történész áldozatos munkájának köszönhette sokoldalú tevékenységének megkezdését.

A társadalomtudományok

Az időálló értékek sorába tartozik a Monumenta Hungariae Historica két sorozatának, az okmánytárakat közreadó Diplomataria-nak és a magyar történetírás korai művelőinek munkáit közkinccsé tevő Scriptores-nek a megindítása 1857-ben, a főleg önéletírásokat adó Magyar történelmi emlékek megjelentetése, a kisebb forrásközléseknek is helyet biztosító Magyar Történelmi Tár tucatnyi kötete, s mellettük kora középkori, török kori, illetve erdélyi történelmi források kiadványsorozatai. Mindezek létrejötte elsősorban Szalay László, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Mikó Imre és mások, köztük a gyűjtött anyagukat az emigrációból hazajuttató Horváth Mihály és Simonyi Ernő érdeme volt.

Katus László

A szállítás forradalma

Az új kormány vasútpolitikai terve – amelyet Mikó Imre közlekedés- és közmunkaügyi miniszter dolgozott ki 1867-ben – visszatért Széchenyi és az 1862-es OMGE-emlékirat koncepciójához: Budapestet kívánta a vasúthálózat központjává tenni, s a nyugati összeköttetés mellett kívánatosnak tartotta a Fiume, Galícia és a Balkán felé vezető vonalak megépítését. A fő cél, hogy hazánk minél rövidebb idő alatt minél több vasúttal bírjon, s hogy a vasutak minél olcsóbbak legyenek.

Művei