Mikes Kelemen

A Múltunk wikiből
Zágon, 1690 augusztusa – Rodostó, Törökország, 1761. október 2.
II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása
Wikipédia
Mikes Kelemen olajkép.jpg
1717.
A Rákóczit Törökországba kísérő Mikes Kelemen megkezdi levélformában írt naplófeljegyzéseit.
1908.
Beck Ö. Fülöp: Mikes Kelemen emlékplakettje, a Nyugat emblémája.

Makkai László

Irodalmi stílusok és műfajok

A 17. század derekán a verses elbeszélések rendkívül népszerűvé váltak. A főúri költők közül a gyilkossággal és szodómiával vádolt, végül is hamispénz-verésért lefejezett Liszty László írt Magyar Márs (1653) címen a mohácsi vészről egy eposznak szánt és Zrínyi hatására barokk elemekkel díszített verses elbeszélést, amely azonban éppen úgy nem egyéb, mint barokkosított históriás ének, akárcsak az egy évtizeddel később, mint már említettük, alighanem Báthori Zsófia udvarában keletkezett, úgynevezett Rákóczi-eposz. Ez utóbbi már egykorú eseményt örökít meg, akárcsak az eredetileg kimondottan publicisztikai célt szolgáló históriás ének. Ilyenek minden barokk stílusdíszítmény nélkül is sűrűn keletkeztek, főleg az ország protestáns vidékein, s a 17. század második felében is (II. Rákóczi György moldvai hadjáratáról, Erdély pusztulásáról, Rákóczi László szerencsétlen végű váradi kalandjáról, Czeglédi István kassai prédikátor haláláról, Debrecen császári megsarcoltatásáról stb.). A késő reneszánsz e műfajának szívós továbbélése nem akadályozta, hogy éppen a prózai történetírásban ne tűnjék fel egy líraibb, vallomásszerű hang, először Kemény János önéletírásában (1658), amely már Bethlen Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és Árva Bethlen Kata lírai prózáját előlegezi.

R. Várkonyi Ágnes

Dráma, próza, vers

Kolozsvárott, a jezsuita Academia Claudiopolitanán az 1702. július 6-án bemutatott A tisztelet házassága, avagy Korvin Mátyás fogolyból Csehország királyának veje lesz című latin „theatrum”-nak egyetlen női szerepét az akkor tizenkét éves Mikes Kelemen játszotta. Az előadások nyelve még többnyire latin volt, de már számítottak a különböző rendű magyar, német és szlovák nézőkre. A magyar nyelvű Kinizsi-drámát (1699–1700) az epilógus szerint világi nézőközönség előtt játszották. A Nagyenyeden előadott magyar Cyrus drámában Miskolci Csulyak Zsigmond rendezői utasításai szerint a színész a városok népére tekintett (1698). Az unitáriussok Kolozsvárott 1694–1700-ban az előkelő közönségnek rendezett latin darabokat a város közrendű népének magyarul ismételték meg. Pápai Páriz magyarul írta meg az enyedi kollégiumban többször előadott Izsák és Rebeka házasságát (1703). Missovitz Mihálynak Rozsnyón az evangélikus kollégium diákjaival előadott Mátyás-drámáját magyar prológus vezette be.

1688-ban húsvétkor a trencséni jezsuiták Lipót császárt Magyarország szabadítójának ábrázolva, hosszú latin drámával ünnepelték. Pozsonyban 1689-ben a törökön és a huszitákon győzedelmeskedő Mátyás királyról előadott drámát ugyancsak Lipót császárt magasztaló dinasztikus történetszemlélet hatotta át. Hasonlóképpen a Habsburg császár uralmát dicsőítő drámával, a Rediviva Ungaria előadásával fogadták Neuhausban a gyermek Rákóczit.

Missovitz Mihály négy színjátékát 1705–1708 között évenként mutatták be a rozsnyói evangélikus gimnázium növendékei. 1705-ben, minden bizonnyal közvetlenül a szécsényi országgyűlést megelőzően előadott darabját, a Fata Ungariaet, a nemzeti királyság és az állami önállóság eszméje hatotta át. 1708-ban előadott Cyrus] drámájának központi gondolata és mindent megoldó jelképes szereplője: Amor Patriae.

Pápai Páriz már említett drámájában Izsák és Rebeka bibliai történetét az erdélyi leánykérés és lakodalom képsoraivá korszerűsítette. Bírálta a nemességet, elítélte a lustákat és a henyélőket.

Az elbeszélő próza írói már új olvasóközönségre számítottak. Esterházy Pál megbízásából Bécsben adták ki a vásárok közönségének ékes magyar nyelven elbeszélő középkori legendát, a Szent .Patricius purgatoriumjáról való históriát]. Felvinczi György műve, az Igen szép história (Lőcse, 1689) hagyományos bibliai történetet mond el antitrinitárius szemléletben, szép erdélyi tájleírásokkal és párbeszédekkel. Középkori szépprózai anyagot dolgozott fel Haller János (Hármas Istória. Kolozsvár, 1695) kiegyensúlyozott prózában, novellisztikus fordulatokkal és anekdotikus elemekkel. A keleti mesevilág tarka anyagát közvetítette Rosnyai Bálint Horologium Turcicum című műve.

A bőven áradó levelezés a kor emberének hallatlanul erős kifejező- és közléskényszeréről tudósít. Mindent megírnak: az emberi kapcsolatok konfliktusait, a változó szerelmeket, a mindennapok kalandjait, a kiszolgáltatottságot és a lelkiismeret válságait. Fölényesen kezelik az indulatokat és a feszültségeket feloldó humort.

A naplókban ugyancsak rálapozhatunk aa széppróza szárnypróbálgatásaira. Wesselényi István. Közép-Szolnok vármegye főispánja öt évet töltött Szebenben, kényszerű fogságban. 1703–1708. évi naplója ékesen bizonyítja, mire képes a jó megfigyelő, a finom érzékű tollforgató: realista körképet fest a főurak, katonák, szász asszonyok és császári tisztek életéről, irodalmi szinten örökíti meg a fűrészmalmok, rézolvasztók, posztóványolók világát.

II. Rákóczi Ferenc serdülőkorában idegen nyelvi közösségben élt, de a szabadságharc éveiben tolla alól kikerült több ezer szép magyar levél bizonyítja az anyanyelv erős kötelékeit. Írásait a beszélt nyelv fordulatossága, átgondolt, feszes szerkesztés és gazdag szókincs jellemzi. A Confessio peccatoris (Vallomások) több részletét korábban magyarul már megfogalmazta. Ugyancsak az emigrációban született a magyar széppróza első korszerű alkotása. Mikes Kelemen a Törökországi leveleket Rodostóban írta 1717–1758 között. A Török Birodalom hanyatlásának, elmúlásának történeti fordulatait is összefoglaló első és egyetlen magyar munka páratlan irodalmi alkotás. Mikes a bujdosó élet gyötrelmeit játékosan szembeneveti, arányló humorba oldja fel, nyelvezete, gyermekkorának székely köznyelve romlatlanul vészelte át az évszázadokat, ma is friss és eleven.

Vörös Károly

A társadalmi fejlődés új feltételei

Az az uralkodó réteg, mely a szabadságharc nyolc esztendeje alatt képes volt kialakítani egy önálló, modernizálódó rendi állam – háborús viszonyok között, tökéletlenségei ellenére is valahogyan működőképes – modelljét, 1711 után még képes felvázolni ennek egy, a birodalom munkamegosztásában és békés viszonyok között működőképes – vagy annak vélt – változatát is: rendi központi kormányszervvel és merkantilista gazdaságpolitikával, modern közlekedési infrastruktúra megteremtésének s az ehhez, ennek működtetéséhez szükséges értelmiség képzésének terveivel, az állami és gazdasági önállóság lehetséges eszközeivel és biztosítékaival. Célkitűzésnek és igénynek nem helytelenek ezek a modellek, aminthogy a jegyükben keletkezett irodalom és az abban tükröződő mentalitás és világábrázolás erejéről és lehetőségeiről a még évtizedeken át, a hazai valóságtól teljesen elszigetelve, mintegy absztrakt sterilitásban tovább élő Mikes tesz Törökországi leveleiben] bizonyságot.

Kosáry Domokos

Közép- és felsőoktatás. A jezsuiták.

Pedig Mikes Kelemen, aki egykor, a század elején, a kolozsvári jezsuita konviktus neveltje volt, franciaországi tanulságok nyomán, a messzi távolban, törökországi levelei egyikében már 1725-ben világosan megírta, hogy „a mi boldogtalan országunkban” a nemesifjúnak nincs módjában „a tudományokat és a mesterségeket” megtanulnia. „Csak a deák nyelvet, és egyebet nem tanulván … e nyolc vagy kilenc esztendeig való tanulásnak se maga, se az ország hasznát nem veszi.”[1]

Szépirodalom

A memoárirodalomból két, immár egyértelműen szépirodalmi műfaj fejlődött ki. Az egyik, magasabb szinten, az irodalmi levél volt, a másik pedig az anekdota. Az elsőnek legszebb egykorú emléke a Rákóczi mellett törökországi emigrációban élő Mikes Kelemen (1690–1761) francia mintájú fiktív irodalmi leveleiben maradt ránk.

Vörös Károly

A sajtó mint a kultúra szervezője

Az első Pesten kiadott hetilap, hamarosan a korszak legjelentősebb hírlapja, az 1806-ban induló Hazai Tudósítások volt. Jellemző, hogy a külföldi hírek közlésének jogát csak kétéves fennállás után, 1808-ban kapta meg, ekkor változtatta címét Hazai és Külföldi Tudósításokra. Szerkesztője, Kultsár István, aki már a 18. század végén, Mikes leveleinek kiadásával híressé vált, a kor kulturális problémáira is érzékenyen reagáló, széles látókörű újságíró volt, s csakhamar fellendítette lapját.

Szabó Miklós

A modern szobrászat kezdetei

A modern magyar szobrászat a szecesszió jegyében született s ennek megfelelően kezdetben iparművészeti törekvésekkel fonódott össze. Ez jelentette Beck Ö. Fülöp művészetét, aki egyaránt művelt kisplasztikát és köztéri szobrászatot, s elsősorban mint a magyar éremművészet megteremtője került be a művészettörténetbe. Törekvései összekapcsolódtak a századelő művészeti forradalmaival. Egyik legjelentősebb érme, az 1908-ban készült ”Mikes Kelemen-érme” az akkor indult Nyugat emblémája lett.

A politikai messianizmusból megújított tradíció: Ady közéleti versei

Ady kuruc verseinek nem a fejedelem vagy a brigadérosai a központi figurái, hanem Esze Tamás és Mikes Kelemen: azaz a paraszti népforradalom és a progresszív értelmiség szimbolikus figurái. Ugyanezt a két tényezőt keresi a kuruc világ tömegtípusaiban is. Nem a vitézlő kurucot állítja középpontjába, hanem a szegénylegényt, a bujdosót.

Lábjegyzet

  1. Közli: Toldy Ferenc, Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei. I. Pest, 1861. 145–149.

Irodalom