Miksa Emánuel bajor választófejedelem

A Múltunk wikiből
(Miksa Emánuel szócikkből átirányítva)

II. Miksa Emánuel, németül Maximilian Emanuel Ludwig Maria Joseph Cajetan Antonius Nicolaus Franciscus Ignatius Felix, röviden: Max Emanuel Kurfürst von Bayern

* München. 1662. július 11. – † München, 1726. február 26.

a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, 1679–1706-ig és 1714–1726-ig Felső- és Alsó-Bajorország és Felső-Pfalz uralkodó hercege, Bajorország választófejedelme, a Német-római Birodalom főkamarása (Erztruchsess), császári tábornagy, sikeres hadvezér, aki 1683-ban részt vett a törököktől ostromolt Bécs felmentésében, majd főhadparancsokként a török ellen vezetett hadjáratokat Magyarországon

II. Miksa Emánuel választófejedelem (Joseph Vivien festménye, 1690 k.)
1688. július 28.
Miksa Emánuel bajor választófejedelem Péterváradon átveszi a szövetséges hadak fővezérletét.
1689. április 6.
I. Lipót Badeni Lajos őrgrófot nevezi ki a magyarországi hadak fővezérévé. (Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel a franciák elleni hadműveleteket vezetik a nyugati hadszíntéren.)

R. Várkonyi Ágnes

A hanyatló török ereje

A Haditanács az ostrom felhagyását követelő Starhemberg Rüdiger javaslata ellenére mégis úgy döntött, hogy a visszavonulás ártana a Szent Liga tekintélyének. Arra számítottak, hogy a francia fegyverszünet megkötése után 8 ezer bajor katonával szeptember 9-én Buda alá érkező Miksa Emánuel választófejedelem beveszi majd a várat.

Miksa Emánuel választófejedelem megadásra felszólító levelére válaszul Buda parancsnoka, az elesett Kara Mehmed helyébe lépő Sejtan Ibrahim pasa, 15 aranyat ajándékozott a követnek. A szövetséges hadsereg nem tudott úrrá lenni az elhatalmasodó nehézségeken. Starhemberg egészségi állapotára hivatkozva, valójában a hadvezetést megbontó miatt, felmentését kérte, és elhagyta a tábort. A támadásokkal és visszavonulásokkal sikeresen manőverező, Buda köré újabb török csapatokat felvonultató szeraszkier ragadta magához a harci kezdeményezést. Ostromlottak lettek az ostromlókból. Október 31-én a várőrség újra kiütött, tönkretették az ostromműveket, s a 17 ezer főre fogyott szövetséges hadsereg, veszteséges utóvédharcokat víva Musztafa csapataival, november elején elvonult Buda falai alól. Pest védőműveit lerombolták, a várat felgyújtották, de úgy, hogy benne égett mintegy 400 beteg és sebesült.

Buda visszavívása

A szövetségesek mintegy 61 ezer főnyi hadereje június elején vette körül Budát. Az ostromló haderőt és a hadvezetést megosztották: a vár déli oldala felől Miksa Emánuel herceg, a császár veje, 21 ezer főnyi haderővel, Badeni Lajos választófejedelem hadvezetésével kezdte meg a vár ostromát.

A balkáni hadjárat

A Szent Liga csapatai a Buda visszafoglalására induló nagyvezír seregét megsemmisítő nagyharsányi győzelem után egyetlen lendülettel elérték Magyarország déli határát. Miksa Emánuel bajor választófejedelem főparancsnoki vezényletével 1688. szeptember 6-án véres rohamban bevették Belgrádot.

Magyarország és az európai háborúk

Franciaország csaknem egyedül szállt harcba, szövetségesei, mint Miksa Emánuel bajor választó s a kölni érsek kevéssé számottevőek. Mégis, XIV. Lajos a családi kötelékkel hozzáfűzött Spanyolországgal hatalmas tényező, és potenciális támaszpontjai sem lebecsülendők, mint a német fejedelemségek önállósulási igényekkel áthatott csoportja, a Nördlingeni Szövetség. XIV. Lajos a magyarországi támadás sikeres kibontakozásának hatására havi 10 ezer tallér segélyt folyósított Rákóczinak, s elküldte hozzá megbízottját. Kormánya 1704 januárjában lépéseket tett, hogy a bajorok felvegyék Rákóczival a diplomáciai kapcsolatot, a francia hadak pedig a közvetlen összeköttetést. Rákóczi is úgy tervezte, hogy seregei a bajor választó hadaival Alsó-Ausztriában és Morvaországban találkozzanak. Kiáltványokban tájékoztatta Alsó-Ausztriát, Morvaországot, Sziléziát, Stájerországot és Horvátországot a szabadságharc okairól, céljairól, konföderációt ajánlott, hogy közösen harcoljanak a Habsburg-hatalom ellen.

A Habsburg-birodalom súlyos helyzetbe került. Alsó-Ausztriában és Morvaországban parasztmegmozdulások kezdődtek, Horvátország rendjei gyűlést hívtak össze, hogy döntsenek, a császárnak vagy Rákóczinak ajánlják-e fel fegyvereiket. A rácok régi vezére, Brankovícs a császár foglya volt Prágában, s a Dráva melléki, szerémségi és bácskai rác határőrök követeket küldtek Károlyihoz Sümegre és Bercsényihez Somorjára: készek rá, hogy letegyék a hűségesküt, és 5 ezer fegyveressel csatlakozzanak. Hellebronth ezereskapitány már a megkötendő szövetséggel számolva indult a Drávántúlra. Eközben a bajor választó elfoglalta Augsburgot, Passaut, Linzet. A császárvárosban fogytán volt a pénz és az élelem, s a lakosság védelmi körsáncot épített.

A császárnak nyújtott kölcsönei magyarországi fedezetét féltő Anglia már 1703 decemberében utasította bécsi követét, érje el, hogy a tengeri hatalmak közvetítésével, méltányos megegyezéssel csendesítsék le a magyarországi háborút. A szorult helyzetben levő udvar nem zárkózott el Anglia kezdeményezése elől, Rákóczi pedig a régi magyar politikai hagyományoknak megfelelően állami szintű és külső hatalmak garanciájával megkötendő megegyezéshez ragaszkodott.

Az országa jövőjét az európai háborúkba kapcsolódva biztosítani remélő fejedelem 1703–1704 fordulóján lép kiáltványával a világ népei elé, feltárva a magyarországi háború okait és céljait. A Recrudescunt vulnera… („Megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei…”) kezdetű, eredetileg latinul, majd magyarul, németül, franciául, hollandul is megjelenő kiáltvány dátuma és kiadási helye (1703. június 7., Munkács) költött, szövegét Ráday Pál fogalmazta, és Rákóczi öntötte végleges formába. Huszonegy pontban elrendezett érvanyaga államelméleti szinten foglalja össze Magyarország minden társadalmi osztályának és rétegének sérelmeit. Egyszerre lehetett harci program és tárgyalási alap. A régi és az új törvények semmibevétele, az elviselhetetlenül súlyos adók, a kereskedelem akadályozása, a só árának felemelése, a vallásszabadság hiánya, a hatalmasok magánérdekeinek érvényesülése az országos érdekkel szemben – ismerős érvek a nemzetállam, nemzetgazdaság, nemzeti nyelv, lelkiismereti szabadság elveiért harcoló Európa közvéleményében.

1704 elején a szabadságharc katonai lendülete megtorpant. Elmaradt Pozsony ostroma és Bécs tervezett megtámadása. Miksa Emánuel hosszú időt vesztegetett el Tirolban, így a kuruc hadsereg nem egyesülhetett a bajor és francia hadakkal.

Irodalom

Maga Miksa Emánuel bajor választó emlegette 1714-ben, második feleségének írott levelében, hogy hajlandó lenne egy bajor–belga cserére, ha megtarthatná választófejedelmi rangját. A Wittelsbachok épp olyan szuverén módon tervezgettek, mint a Habsburgok, és a századelő nagy politikusa, Savoyai Eugén bele is vétette 18. cikkelyként a rastatti békébe, hogy Franciaország nem akadályozza meg a bajor dinasztiát egy esetleges cserében.