Molnár Ferenc

A Múltunk wikiből

született Neumann Ferenc

Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.
író, újságíró
Wikipédia
Molnár Ferenc portréja(levelezőlap, 1918, fotó: Uher Ödön)
1907.
Molnár Ferenc: Az ördög című drámája és A Pál utcai fiúk című regénye.

Szabó Miklós

A színvonalas szórakoztatóipar

Az ilyen szerepet betöltő polgári színdarab mestere Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc volt. Mindketten a középosztály szórakoztatására írták műveiket: Herczeg Ferenc az „úri” világ szórakoztatója lett s mellette politikailag is elkötelezte magát; Molnár Ferenc a polgári középosztálynak nyújtotta a kellemes kikapcsolódás lehetőségét, e polgárság liberalizmusával azonosult. A francia Sardou-iskola színdarabgyártási technikájával készített, a monarchiai-magyar miliőbe állította színdarabok cselekménybeli fordulatosságukkal hatottak, zömmel szerelmi háromszög történetek voltak, amelyeket szcenikai bravúrötletek élénkítettek. A társadalomkritikát olykor az arisztokraták és a gazdagok gőgje és kapzsisága feletti érzelgős moralizálás helyettesítette. Herczeg Ferencnél ez inkább dzsentrisirató nosztalgiával, Molnár Ferencnél a kisember erkölcsi tisztaságának magasztalásával, a Mammon-imádat bírálatával párosult.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

Akiknél a polgári gondolkodásmód demokratikusabb színezetű volt – Bródy Sándor, Szép Ernő – jóindulatú érdeklődéssel követték a forradalmak útját, amíg az sima volt, vagyis áprilisig. Sőt, Bíró Lajos, Molnár Ferenc, Gellért Oszkár, a Károlyi- és radikális párti sajtó hangadói, éppen a januári kormányválság után a leghatározottabban, tehát akkor, amikor Hatvany Lajos már elfordult az addig harcosan vállalt forradalomtól.