Monostorapáti

A Múltunk wikiből
község Veszprém megyében a tapolcai járásban
Wikipédia
Monostorapáti címere.jpeg

Almád helység megjelenése az okleveles forrásanyag szerint az almádi monostor megalapításához kapcsolódik. Wikipédia–Almád

1121
Nána veszprémi püspök felszenteli az Atyusz-nemzetség almádi monostorát.

Kristó Gyula

Állattenyésztés

Az almádi monostor Atyusztól a XII. század elején a Balaton környékén, Fonyódnál 12 halászt, a Dunán pedig halászóhelyet, korabeli magyar nevén tanyát nyert el. A balatoni halászokról jegyzi meg az oklevél, hogy saját földekkel, erdőkkel és rétekkel rendelkeznek.

Tulajdonviszonyok

  • Az almádi monostor alapításában közreműködő Atyusz különbséget tett atyai és saját birtok között.
  • A Bánd és családja által alapított, 1121-ben felszentelt almádi monostor közel húsz praedium egészének vagy részének a birtokába jutott a felszenteléskor.

Földművelés

Az 1121. évi oklevél szerint az almádi egyház birtokában Szőlős helyen két szőlő volt két szőlőművelővel.

Kézművesség

Ismerjük annak listáját, amivel Atyusz az almádi monostort felszerelte: ezek sorában miseruhákkal, stólákkal, oltárterítőkkel, részint közönséges, részint aranyozott kéztörlőkkel, aranykeresztekkel (az egyik ezüst lábazatú), ezüst és aranyozott zászlókkal, serlegekkel, gyertyatartókkal, korsóval, aranyozott, továbbá ezüstből, illetve rézből készült füstölőedényekkel, függönyökkel, gyolcsokkal, leplekkel és szőnyegekkel találkozunk.

Kézművesek

  • Az almádi monostor apátja 1121-ben szűcsöknek, kenyérsütőknek, harangozóknak, szakácsoknak, kővágóknak parancsolt.
  • Így például az almádi monostor székhelyén 1121-ben a servusok és libertinusok mellett szőlősök, szűcsök, kenyérsütők, harangozók és szakácsok laktak.

Kereskedelem

Az 1121. évi almádi oklevélben nagyúttal, illetve a herceg útjával találkozunk.

Falu

Az 1121. évi almádi oklevélben megszabják az egyik praediumon élő és a majd később odakerülő hospesek szolgáltatásait.

Alávetett népelemek

  • Közszabadok éltek 1121-ben Atyusz számos falvában, akik viasz és méz adására voltak kötelezve, és a tizedet az újonnan létesített almádi monostornak fizették.
  • Ugyancsak a világi birtokok tartozéka volt a libertinus. A XI. században ez az alávetett réteg nem szerepel, első biztos előfordulása az 1121. évi almádi oklevélben található. Joggal gondolhatunk arra, hogy e népcsoport még a XI – XII. század fordulóján is csak kialakulásának időszakát élte. Már első jelentkezésük 1121-ben jól mutatja későbbi jellemvonásaikat. Atyusz a györöki praediumot almádi monostorának adta. A praedium határában levő Berény faluban hat szőlő és ugyanannyi szőlős volt, akik mintegy libertinusok (quoi sunt quasi libertini) segítettek javítani a györöki curiát és a templom tetőzetét, valamint kötelesek voltak szénát kaszálni. Ezek a szőlősök, továbbá a szintén a györöki praedium határában levő és az almádi monostornak adományozott boronkai halászok „saját” földekkel, erdőkkel és legelőkkel rendelkeztek.

Világi előkelők

Nem érdektelen egy pillantást vetni az almádi monostor alapításának körülményeire sem. Az alapító család, a későbbi Atyusz-nemzetség legrégibb ismert tagja Bánd (Bandi) volt. Tőle eredt az elhatározás, hogy a Zala megyei Almádon monostort építsenek. Halála előtt az egyháznak szánt javait, szolga-mansiókat, igásmarhákat, ekéket, szőlőt egyenlő arányban két fiára, Atyuszra és Miskára (Miskére) bízta, hogy az egyház teljes felépítésééig és felszenteléséig csorbítatlanul őrizzék. Az 1117-ben alapított monostor felszentelésére 1121-ben került sor. Ekkor Atyusz az apja adományából az egyház számára hűségesen megőrzött fél részt átadta a monostornak. Emellett örökölt praediumain a földnek, ligetnek, rétnek a felét adományozta a monostornak. Ebből következik, hogy 1121-re az atyai birtokot a két testvér már felosztotta egymás között. Ezt megerősíti az oklevél egy másik része, amelyt Atyusz ama adományait sorolja fel, melyek saját birtokaiból valók. Sajnos, az oklevél nem adja meg e birtokok eredetét, azt tudniillik, hogy melyek származnak királyi adományból, melyek vételből stb. 1164-ben az almádi monostort alapító Atyusz testvérének, Miske (azaz Miska) comesnek a fia, a fiú utódot nélkülöző István végrendelkezett. Az oklevél bevezető soraiban megkülönböztette atyai örökségből (ex patrimonio) bírt és szolgálattal (per servitium) szerzett javait, a részletes, 14 praediumot feltüntető felsorolás azonban nem tüntette fel az ingatlanok eredetét. Bizonnyal az atyai örökségből származott Almád és Mogoroy, amelyek már az 1121. évi almádi oklevélben is szerepeltek mint Atyusz és Miska atyai öröksége. Mogoroy preadiumot István egyenesen testvére, Atyusz fiának adta, akit egyik örökösévé tett meg. István 14 praediumából, illetve földjéből egyébként hatot egyházi testületeknek adott, az almádi monostornak hármat, a veszprémi egyháznak kettőt, a szent király Jeruzsálemben levő vendégházának pedig egyet, míg további négy-négy preadiumát vagy annak részét feleségére, valamint unokaöccsére hagyta.

Egyházi társadalom

  • Korszakunk magán alapítású bencés monostorai, így például az almádi, a bozóki, a csatári, a széplaki, a hahóti, a jáki, családi (úgynevezett nemzetségi) monostorok voltak.
  • Az 1121. évi almádi oklevélben Atyusz a megyéspüspöknél elérte, hogy a monostor birtokába jutott falvak hospesei, a dézsmát a király kegyelméből az almádi monostornak adják.

A világi nagybirtokosság előretörése

Az Atyusz-nem attól az Atyusztól származtatta magát, aki 1121-ben megadományozta az almádi monostort.

Irodalom

kolonizált szlávokra almádi birtokon lásd Szentpétery, Magyar Nyelv 23. 1927. 262–264.