Montecassino

A Múltunk wikiből

Monte Cassino

sziklás hegy 130 kilométerre délre Rómától, és 2 kilométerre nyugatra Cassino városától
Wikipédia
Monte Cassino Opactwo
937
július: Burgundiai kalandozás után a magyar seregek Itálián keresztül vonulnak haza. Provence-i Hugó felkérésére Capua, Benevento, Nápoly és Montecassino környékén zsákmányolnak; a hazatérőktől az Abruzzókban olaszok elszedik a zsákmányt.

Györffy György

Görög adó, olasz zsold, német elhárítás

Romanosz bizánci császár 935–936-ban főkardhordóját küldte Hugóhoz pénzzel és ajándékokkal, kérve, hogy a kettejük között elterülő és Bizánc ellen fellázadt capuai, beneventói és salernói hercegségeket támadja meg. Hugó a megbízást nyilván átadta a magyar hadvezérnek, mert 937-ben egy magyar sereg pontosan a jelzett területen, Capua, Benevento]] és Nápoly környékén jelent meg: pusztított és foglyokat ejtett. A kalandozók a szokott módon jártak el, amikor a montecassinói apátság elkapható jobbágyait összefogták, a kolostorkapuhoz kísérték, és felajánlották őket az apátnak kiváltásra. Az apátságban összeírták a magyaroknak váltságdíjba átadott tárgyakat. Ebből tudjuk meg, hogy a vitézeket csak a nemesfém és textil érdekelte; kegytágyak mellett főként gyartyatartók, poharak, hímzett miseruhák és szőnyegek olvashatók a kb. 200 bizánci aranyra értékelt leltárban. A zsákmánnyal hazatérőket azonban az Abruzzókban olaszok támadták meg, számos magyart levágtak, és a zsákmány nagyját elszedték. Így vándorolt az apáti kincstár egy olasz főnemes és vitézei birtokába.

Térítés és az egyházszervezés elindítása

  • Radla maga is megfordult Rómában, és széles körű ismeretséggel rendelkezett, a monostor egyházjogi helyzetét azonban nem ő, hanem a világlátott és befolyásos Asztrik apát határozta meg, aki Szent Adalbert kíséretében valószínűleg nemcsak Rómában tartózkodott, hanem a montecassinói bencés apátságban is, amelyet Szent Benedek szerzetesei anyaegyházuknak tartottak. Az ő tanácsára, közbenjárására, illetve pápai megbízatásból nyert hozzájárulásával történt a pannonhalmi apátságnak a montecassinói szabadságok adományozása. Jelentette ez pedig azt, hogy az apát nem volt a megyés püspöknek alávetve, a szerzeteseknek apátválasztási joguk volt, népei kivétettek az ispán és a királyi tisztviselők joghatósága alól. Az apát közvetlenül az uralkodó főkáplánja, az esztergomi érsek alá tartozott, és idegenekkel való peres ügyeiben maga a király bíráskodott. Az oklevél ezen az immunitásnak nevezett kiváltságon kívül gondoskodott az apátság anyagi ellátásáról is, mégpedig egy olyan intézkedéssel, amely az apátságot egyenlővé tette a püspökségekkel.
  • A magyar egyház kialakítására ható nagy monostorok, Sankt Gallen és Montecassino, valamint egyházszervezők, Szent Adalbert, Radla, Asztrik–Anasztáz és Brunó–Bonifác, nem tartoztak kifejezetten egyik irányzathoz sem.

Kelet-nyugati hídverés és német terjeszkedési kísérlet

Noha az a XIII. századi hagyomány, hogy István maga is elzarándokolt Rómába, nem igazolható, mindvégig szoros kapcsolatot tartott fenn Rómával, sőt a bencés rend anyamonostorával, Montecassinóval is. Jelzi ezt Pannonhalma montecassinói kiváltsága, de az a tény is, hogy István uralma végén szerzeteseket hívott Montecassinóból Magyarországra. István haláláról értesülve a szerzetesek visszafordultak ugyan, s a sokirányú nemzetközi kapcsolatok kiépítése is alábbhagyott, de a zarándokút forgalma nőttön nőtt, hogy majdan a keresztes hadak ösvényéül szolgáljon.

Szentté avatások

László azonban nemcsak Lombardián át érintkezett Rómával, hanem – mint 1090. évi Montecassinóba írt leveléből tudjuk – Dalmácián és a tengeren át is.

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

  • László támogatta Szent István bencés alapítványait, sőt maga is hozzájárult alapításokkal, de uralkodása alatt következett be az az irányváltozás, amely a régi, hagyományos montecassinói és Rajna-vidéki bencés vonallal szemben a clunyi reform keltette burgund-francia monasztikus irányzat felé fordult, s ez vezetett oda, hogy XII. századi uralkodóink már csak a Burgundiában megreformált cisztercita és premontrei rend számára alapítottak apátságokat.
  • A reformpápák fő támaszának ekkor Montecassino és Saint Gilles számított. Montecassinói apátból lett pápa például VII. Gergely utóda, III. Viktor. László 1091-ben Oderik montecassinói apáthoz intézett levelében írja, hogy e két főapátsággal kíván kapcsolatokat kiépíteni, és beszámol Saint Gilles-i alapítványáról.

Külpolitika. Horvátország megszállása.

László a tengerpartra érve – már mint „Pannonia és Moesia királya” – intézett levelet a montecassinoi főapáthoz. Levelében megírta, hogy csaknem egész Szlavóniát (tudniillik Horvátországot) „megszerezte”, s így szomszédos lett Itáliával. Beszámolt arról, hogy Sorin lovagot küldte a pápához, és legátus küldését kérte Magyarországra, ugyanakkor jelezte a főapátnak Saint Gilles-i adományát, és kilátásba helyezte, hogy Montecassino is hasonló „kedvezésben” részesülhet Magyarországon, amivel nyilván a főapát támogatását igyekezett megszerezni a pápánál.

Irodalom

A montecassinói szerzetesek útjára lásd Gombos II. 1450.

Montecassinóra lásd Fraknói Vilmos, Szent László levele a montecassinói apáthoz (Budapest, 1901); új kiadása: CD Croatiae I. 197—198.

Az idézet László véleményéről az uralkodást illetően montecassinói leveléből származik.