Zalavár

A Múltunk wikiből
(Mosaburg szócikkből átirányítva)

németül Mosaburg, szlávul Blatenski grad vagy Blatenski kastel

község Zala megyében a keszthelyi kistérségben 
Wikipédia
HUN Zalavár COA.jpg

Mosaburg középkori vár volt, pontos helye ismeretlen, valószínűleg a mai Zalavár területén feküdt. Wikipédia

850
Liudprand érsek a salzburgi egyház pannoniai központjában Mosaburgban Mária tiszteletére templomot szentel fel.
865
Kocel több egyházat alapít Mosaburg környékén: az Ortahu nevű birtokon levőt Adalwin salzburgi érsek szenteli fel Szent Mihály tiszteletére.
867
Konstantin és Metód Rómába vezető útjuk során megállnak Mosaburgban, ahol Kocel tanítványokat rendel melléjük.
873
VIII. János pápa segítségével Metód kiszabadul a fogságból, de Kocel hatalomvesztése miatt már nem maradhat Mosaburgban.
896
Arnulfot Rómában keleti frank császárrá koronázzák, Zalavárt és Pannoniát Braszlavra bízza.
1019
A zalavári apátság alapítása.


Bóna István

Etnikai viszonyok

A szlávokkal kapcsolatban nem zárt etnikai közösségekről esik szó, hanem összegyűjtött menekülőkről és elszaporodó utódaikról. Az avar korszakban szlávok tömeges jelenlétére sem régészeti, sem történeti adatok nem utalnak a Dunántúlon, beköltözésük a 820-as években történt déli irányból. A keleti frank kormányzat szinte kezdettől fogva saját feudális államszervezetébe építette be őket, akár mint földesurakat, akár mint földművelőket.

Településterületükre csak bizonytalan adataink vannak; a IX. században csak ott számolhatunk nagyobb számú szláv lakossággal, ahol azt történeti, régészeti és nyelvészeti adatok együttesen alátámasztják. Ezek az adatok a szlávok lakóhelyét a PribinaKocel-féle grófság területén jelölik meg, vagyis etnikai tömbjük a Balaton–Rába–Zala–Mura között alakult ki, Mosaburg központtal. Ettől északra és keletre, nagyjából a Dunántúl átlósan számított északkeleti felében, továbbra is avarok éltek. Valószínűleg nyelvüket is megőrizték, mivel nem vettek részt a szláv nyelvű istentiszteletért folytatott, Metód és Kocel vezette küzdelemben. Emiatt „érdektelenek” a Conversio szerzői számára is.

Nagyarányú bajor betelepítés egyáltalán nem bizonyítható a Dunántúlon. Abból, hogy a német oklevelekben a helységek többsége német változatban szerepel, az etnikumra nem lehet következtetni. A Mosaburgnak nevezett [[../../z/Zalavár|Zalavárról]] például tudjuk, hogy tényleges lakosai, a szlávok Blatenski grad vagy Blatenski kastel néven ismerték.

Az egyház

A 860-as években a salzburgi egyház hatalmát Pannonia térségében a mosaburgi esperes képviselte, s bár Passau korabeli belügyeiről nem sokat tudunk, a Rábától nyugatra sem lehetett kedvezőbb a helyzet.

Pribina magánegyháza volt Mosaburg temploma is (Keresztelő János bazilikája), regensburgi papját, Dominicus (Minigo) presbitert csak később rendelte alá Salzburgnak.

A IX. század közepén a salzburgi egyház pannoniai központja Mosaburg lett, elsősorban Pribina dux buzgósága révén. 850-ben Mária tiszteletére új templomot szentelt fel Liupram érsek. A kőből épült tiszteletreméltó főtemplomot már Kocel idejében szentelték fel, a Kocel Róma-barát egyházpolitikáját támogató II. Hadrián (Adorján) pápa (867. december 14-től) iránti figyelemből Adorján vértanú tiszteletére, akinek ereklyéit is sikerült megszerezniük. Pribina fia, Kocel buzgóságban nem maradt el apjától, s a környéken fekvő birtokain több egyházat alapított, az egyiket 865-ben Adalwin érsek szentelte fel Szent Mihály tiszteletére a nem túl távoli Ortahu nevű birtokon.

Ha a Rába–Balaton–Dráva által bezárt háromszögben, beleértve a mai Észak-Szlovéniát is, a salzburgi egyház 70 esztendei tevékenység után még 30, többnyire fából épült templom létesítésével sem volt képes „dicsekedni”, s ez ideig egyetlen olyan világi központra tudott csak támaszkodni, ahol három(!) templom volt (a moráviai Mikulčice erődjében eddig 11 templomot tártak fel az ásatások), akkor elképzelhetjük, milyen gyenge lábakon állott az egyházi szervezet. Elegendő volt, hogy Kocel, a három templom kegyura barátságosan vendégül lássa Metódot és tanítványait ahhoz, hogy a salzburgi érseki szék uralma kártyavárként omoljon össze, Mosaburg esperese, Rihpald elmeneküljön, s az egyházi szervezet ellenállás nélkül a görög filozófus kezébe kerüljön. A salzburgi érsekség tehetetlen haragjának örök dokumentuma az önmaga igazolására írott védekezőirat — a pannoniai szláv egyházi viszonyok egyetlen részletes forrása. A KocelMetód problémát végül csak a keleti frank hatalom erőszakos beavatkozása tudta megoldani.


A valószínűleg IX. századi eredetre visszamenő híres hamisítvány, az Arnulfinum adatai többnyire nem járhatnak messze a valóságtól. Savariában már az egyházat, tizedét és birtokait salzburgi tulajdonnak mondja, salzburgi tulajdonba ment át a Mosaburgi]] (zalavári) Szent Adorján-monostor, keleten salzburgi birtokként tűnnek fel V. Aecclesiae (Pécs), nyugaton a nemrég alapított durnawai Szent Rupert-monostor (Somlóvásárhely) egyházat is, tizedével és a város kétharmadával együtt.

Györffy György

Pannonia és Morvaország elfoglalása

A 895. évi honfoglalás a Fuldai Évkönyvek szerint csak a bolgárokat sújtotta, és a Duna észak-déli vonalától nyugatra úgy folyt tovább az élet, mintha mi sem történt volna.

Arnulf király ugyan bizonyos biztonsági intézkedéseket tett, amennyiben Zalavárt hűséges pannon-szláv duxára, Braszlavra bízta, maga viszont 896 elején levonult Rómába, hogy császárrá koronáztassa magát.


Az 5000 főre becsült sereg Pannonián, nyilván a Braszlavtól kapott vezetőkkel, szabadon kelt át, és valószínűleg azon a római úton haladt Aquileia felé, amelyet a X–XI. századi források "strata Ungarorum"-nak, a magyarok útjának neveztek. Ez az út nem érintette a pannoniai központokat, Sziszeket és Zalavárt, hanem a kettő között húzódva, Zágrábtól kezdve a Száva déli oldalán haladt.


Pannonia megszállását megkönnyítette, hogy a többszörös morva pusztítás a frank–bajor birtokos réteget kíséretével és kisszámú telepeseivel együtt felőrölte, és menekülésre kényszerítette. Egyes földvárak, például Zalavár bevétele pedig nem okozhatott gondot a magyaroknak, akik az előző évben a lombardiai Modenát kőfalai ellenére bevették, és Velence elfoglalását is megkísérelték.

A vezérek szállásrendje és a törzsek

A harmadik méltóság, a harka tisztét a 920–930-as évek táján Kál, Bulcsú apja töltötte be. Az ő nevét fenntartó szállások főleg a Balatontól a Dunáig terjedő területen jelentkeznek, részint a Fertő-tó és a Répce mellett – ami felfogható úgy is, mint Tétény fia „Harka” öröksége –, részint a Balaton északi partján. Minthogy Diós-Kál a 9. században fejedelmi székhelynek számító Zalavárral szomszédos, ennek mindenkori ura pedig a fenéki római erődöt is kezében tartotta, birtoklása méltán kapcsolható a harmadik vezérhez.

Település, gazdasági élet

A zalavári ásatások csontanyaga, amely egy nagybirtok fogyasztását tükrözi, nagy számban tartalmaz szarvasmarha-, kecske- és juhcsontokat.


A kelet-európai ekevasleletek arról tanúskodnak, hogy a IX. századi délorosz területen a legelterjedtebb a földet „túró”, ásó-papucs alakú szimmetrikus vassal ellátott eke (ralo) volt, de megtalálható ugyanez a volgai bolgároknál, Etelköz területén, Morvaországban, sőt Zalaváron is.


Bizonyosra vehető, hogy a Pécsre, Zalavárra és a morva városokba telepített fémművesekre és más iparosokra a magyar fejedelmek és családtagjaik tették rá kezüket.

A nyugati térítés kezdete

Törekvéseiről viszont tudomást szerzett unokabátyja, Frigyes salzburgi érsek, aki Pannoniát egyházi szempontból a saját vadászmezejének tekintette, s jogai védelmére ugyanolyan eszközökhöz folyamodott, mint Piligrim. VI. Benedek pápa nevében hamisított egy oklevelet, amelyben a pápa Frigyes salzburgi érseket egész Noricum (Ausztria), Alsó- és Felső-Pannonia apostoli vikáriusának nevezi ki, és mindenkit egyházi átokkal sújt, aki e területeken érseki igényekkel lépne fel. Emellett Arnulf király nevében 885-ös évszámmal szerkesztett egy birtokösszeírást, amely – több-kevesebb alappal – számos dunántúli helységet, így Pécset, Zalavárt és Szombathelyet az érsek birtokának tüntet fel, és ezt 977-ben II. Ottó császárral megerősíttette.

István trónjának biztosítása

A Somogyból Pécs felé vezető utat Váty, a Székesfehérvárra vezetőt Úrhida, a Zalavár felé vezetőt Kolon vára zárta el.

Udvar és udvari szervezet

Komolyan számításba veendő, hogy a IX. századi Pannonia feudális urainak udvarházai és szolgáló népei, amilyenek Braszlav comes zalavári és a salzburgi érsek pécsi uradalmában fellelhetők, szervezetükkel együtt nem kerültek-e magyar vezérek kezére. A pannoniai honfoglalás jobbára vértelen lezajlása és számos szláv foglalkozásnév meghonosodása támogat egy ilyen feltevést, ugyanakkor ellene szól, hogy a honfoglalás előestéjén maga a salzburgi érsek tudat Pannonia teljes elpusztításáról, és ezt támasztja alá a IX. századi helységnevek megszűnése és a temetők folytonosságának abbamaradása.

István lengyel, besenyő és bolgár háborúja

A másik Veszprém nevű hely Zalavár és Dióskál közelében tűnik fel Árpád-kori oklevélben, s fekvése szerint a mai Zalaszentmártonnal azonos. Valószínű, hogy a herceg itt kapott szálláshelyet, és bizonyára egy ideig a zalavári udvar jövedelmét is élvezte.


Veszprémnek Zalavár mellett volt szállása, amiből nagy valószínűséggel következtethető, hogy ő birtokolta az itteni udvarházat, építette újjá templomait. István király pedig éppen 1019-ben, a lengyel háború befejezése után adományozta a megürült udvarházat az újonnan alapított zalavári apátságnak.


István király pedig éppen 1019-ben, a lengyel háború befejezése után adományozta a megürült udvarházat az újonnan alapított zalavári apátságnak.

Új egyházi alapítások, újjászervezés

1019-re esett a zalavári apátság alapítása, ami valószínűleg Veszprém herceg udvarhelyének egyházi célra történt átengedésével jött létre.

A Zala folyó mocsaras torkolatában fekvő szigeteket még a VIII. században a morvák által elűzött Pribina dux, majd fia, Kocel comes kapta meg a frankoktól hűbérbe, s itt építették ki Mosaburg]] várát, valamint több templomot, közte a Szent Adorjánról nevezettet.

Zalavár a honfoglalás után Kál harka, valamint fia, Bulcsú hadvezér birtokába került. A helyi egyházi hagyományok továbbéléséhez hozzájárulhatott, hogy Bulcsú 948-ban Bizáncban megkeresztelkedett, s feltehetően szláv nyelven is tudó görög papot hozott ide magával. Az ezredforduló táján Bátor Boleszló fia, Veszprém herceg rendezte be a vár mellett szállását, és – ha nem előbb – ekkor épülhetett ki a Récéskúti szigeten az a háromhajós kőbazilika, amelynek folyamatos használata a XV. századig érmekkel igazolható.

Amikor István király 1019-ben apátságot alapított benne, lényegében a régi Szent Adorján-templomot és a kapcsolódó udvari épületeket ajánlotta fel egyházi célra; ehhez adott még két királyi kápolnát, 10 falut, drávai és tiszai halászóhelyeket, további a csepeli királyi ménes csikótizedét és a közeli Kolonvár vámját.

Szellemi művelődés

Legkorábbi építészeti emlékeinket a görög és lombard-olasz kőfaragás szalagfonatos díszítése, Szekszárd, Zalavár, Aracs mellett az antik akantuszlevelek díszítőelemként való felhasználása jellemzi (Esztergom, Pécs stb.).

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

Még a zalavári apátság hamis 1019. évi alapítóleveléhez is egy László kori összeírás szolgálhatott forrásul.

Kristó Gyula

A tatárok Magyarországon

A magyarok Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zalavár és Léka váraiba vették be magukat.

Péter Katalin

Az egyházak

A világi hatalmaskodók is megszerzik a maguk részét. A turóci prépostság hiteles helyi pecsétjét és iratanyagát például 1569 óta perlik a Révay családtól; a visszaadás csak 1618-ban történt meg. A pannonhalmi monostor levéltára pedig valahogy Henckel Lázár bankárhoz került Bécsbe. Még 1593-ban is ott van. A drágaságokkal ugyanez a helyzet. Ellenség és patrónusok egya­ránt ragadozzák az egyház kincseit. Így szerzi meg Nádasdy Tamás a zalavári apátság kegytárgyait.

Irodalom