Mosell Antal János

A Múltunk wikiből

R. Várkonyi Ágnes

Változások a városfalak mögött

Pesten 1692-től sörfőzők, fogadósok, ácsok adják az első bírókat és tanácsosokat. Az utolsó fogadós és egyben az első kereskedő, akiből bíró lett, Eysserich Sámuel. Tőle veszi át a bírói tisztet 1715-ben Lenner János, a fehérparókás ács, aki az 1690-es években társaival megindította a harcot a város önállóságáért. Jellemző a javarészt német iparosok részvételével kibontakozó mozgalomra, hogy a városi értelmiség előfutárának tekinthető Mosell Antal János jegyző és Herold Szigfrid patikus vezette, és 1693-ban a budaiakat is magával ragadta, akik ”puskákkal, pisztolyokkal, karókkal vonultak fel„[1] a ”porciót„ szedő katonaság ellen, s évről évre hevesen tiltakoztak a vámok, adók, katonai beszállásolások, gazdasági tilalmak és a kamarai igazgatás miatt. Több részleges siker után 1703. október 23-án 20 ezer forint fegyverjogmegváltás befizetése ellenében Lipót császár aláírta Buda és Pest szabad királyi városi kiváltságlevelét.

Lábjegyzet

  1. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Budapest története III. Főszerkesztő Kosáry Domokos. Írta Nagy Lajos, Bónis György. Budapest, 1975. 180.