Munkácsi Bernát

A Múltunk wikiből

Munk Bernát

Nagyvárad, 1860. március 12. – Budapest, 1937. szeptember 21.
nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós
Wikipédia
Munkacsi Bernat.jpg
1885.
A szegedi közúti Tisza-hidat és a barcsi Dráva-hidat átadják a forgalomnak.
Schenek István és Farbaky István akkumulátora.
A brassói állami középipariskola létesítése.
Megalakul az Országos Magyar Iparművészeti Társulat és a Magyarországi Tót Közművelődési Társulat.
Munkácsi Bernát nyelvészeti és néprajzi gyűjtőútja a votjákok és a csuvasok között.
1888.
Megjelenik a Kis Ujság, az első magyarországi népies bulvárlap.
Munkácsi Bernát nyelvészeti és néprajzi gyűjtőútja a voguloknál (1888–89)

Vörös Károly

A társadalomtudományok

A társadalomtudományok közül a nyelvészetben korszakunkban döntő fordulat következik be: Hunfalvy Pál és Budenz József kutatásai nyomán végleg (utoljára a Vámbéry Árminnal folytatott sikeres polémiák után) eldől a magyar nyelv finnugor eredeztetése körüli vita és ennek nyomán kibontakozik a magyar nyelvtudománynak az ural-altáji népek nyelvészeti kutatásával alátámasztott finnugor iskolája, amelynek második nemzedékében olyan jeles kutatók munkálkodnak, mint ifj. Szinnyei József, Simonyi Zsigmond, Munkácsi Bernát.

Művei

  • A szarvasüldözés mondai elemét vizsgálja: Munkácsi Bernát, Vogul népköltési gyűjtemény. I–IV. (Budapest, 1892–1921);
  • Munkácsi Bernát, Keleti Szemle 6. 1905. 185–222. l.;
  • Munkácsi Bernát, Ethnographia 5. 82–88, 148–157, 342–352. l.;
  • Ethnographia 16. 1906. 65–87. l.
  • Munkácsi Bernát, Nyelvészeti Közlemények 32. 1. skk;

Irodalom

Tudománytörténeti értékű N. I. Asmarinnak, a kiváló csuvas tudósnak a tanulmánya (Izvesztyija Obscsesztva Arheologii, Isztorii i Etnografii Vol. 18. Kazany, 1902). Tanulmányában Munkácsi Bernátot méltatva, azt a felismerését közli, hogy a magyar nyelvnek azok a honfoglalás előtti török jövevényszavai, amelyeket a magyar tudós felsorolt, jellegükben régi csuvasosak.