Nápoly

A Múltunk wikiből

olaszul Napoli, helyi nyelvjárásban Nàpule, görögül Νεάπολη

Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
937
július: Burgundiai kalandozás után a magyar seregek Itálián keresztül vonulnak haza. Provence-i Hugó felkérésére Capua, Benevento, Nápoly és Montecassino környékén zsákmányolnak; a hazatérőktől az Abruzzókban olaszok elszedik a zsákmányt.
1675. március
A pozsonyi rendkívüli bíróság 42 prédikátort gályarabnak adat el Nápolyban, illetve Buccariban.
1676. február 12.
A holland államtanács utasítására Michael de Ruyter tengernagy kiszabadítja az 1675 márciusában Nápolyban gályarabságra eladott magyar prédikátorokat.
1820. július 3.
Forradalom tör ki Nápolyban.
1821. május 12.
A laibachi manifesztum meghirdeti a Nápoly elleni osztrák fegyveres intervenciót.
1848. január 27.
Nápolyban kitör a forradalom.
1848. május 15.
Újabb forradalmi megmozdulás Bécsben.
Ellenforradalmi fordulat Nápolyban.

Györffy György

Görög adó, olasz zsold, német elhárítás

Romanosz bizánci császár 935–936-ban főkardhordóját küldte Hugóhoz pénzzel és ajándékokkal, kérve, hogy a kettejük között elterülő és Bizánc ellen fellázadt capuai, beneventói és salernói hercegségeket támadja meg. Hugó a megbízást nyilván átadta a magyar hadvezérnek, mert 937-ben egy magyar sereg pontosan a jelzett területen, Capua, Benevento és Nápoly környékén jelent meg: pusztított és foglyokat ejtett.]]

Sinkovics István

Kísérletek a török feltartóztatására

1535 szeptemberében viszont a töröktől óvatosan távolodó János új feltételekkel küldte követeit, Brodarics Istvánt és Frangepán Ferencet V. Károlyhoz, aki a török fölött aratott tengeri győzelem és Tunisz meghódítása után Nápolyban tartózkodott.Ezek szerint bizonyos engedmények árán és biztosítékok mellett kész egyezségre lépni Ferdinánddal. Miután Ferdinánd sem idegenkedett a megegyezéstől, V. Károly császár pedig János feltételeit elfogadhatónak ítélte, megkezdődtek a tárgyalások. A korábbi ellentétek azonban újból felszínre kerültek, ezért a császár úgy határozott, hogy a közvetlen kapcsolat felvételére saját diplomatáját, Johann Wese volt lundi érseket küldi Magyarországra. Az érsek útjába ejtette Bécset, ahol megdöbbenéssel látta, hogy Ferdinánd tanácsosai nem hajlanak sem a békére, sem a háborúra. Váradon viszont, ahol János udvara tartózkodott, már nem akartak a Nápolyban előterjesztett feltételek alapján tárgyalni.

Zimányi Vera

Demográfiai feltételek

A túlnépesedett itáliai városokban igen magas értékeket kapunk: Velence 1536-ban érte el a legmagasabb lélekszámot 165-169 ezer fővel, Firenze 1470. évi 40-54 ezres lakossága 1551-re 60 ezerre nőtt, Nápoly 1500-ban még csak 150 ezer lelket számlált, 1599-ben már 275 ezret, Rómának a 15. század közepén 35 ezer lakosa 45 ezerre gyarapodott 1545-re, és a század végén elérte a 100 ezer főt.

Makkai László

A konföderált országok szövetkezése a törökkel

El kellett mozdítani a dolgokat a holtpontról, rábírni a Portát nyílt beavatkozásra, s tisztázni a függőben levő magyar ügyeket is ahhoz, hogy még idejében fel lehessen venni a harcot az erejét folyton növelő Ferdinánddal. Bizakodva abban, hogy a Habsburg-ellenes erők mégiscsak megmozdulnak nyugaton is, Bethlen nagyszabású tervet dolgozott ki a Habsburgok keleti bekerítésére. Rászánta magát, hogy ezért áldozatot hoz, és portai követével május 31-én odaígértette Vácot. Azt a feltételt szabta, hogy a szultán szövetkezik a Habsburgoktól elszakadni akaró Magyarországgal, 20 ezer főnyi hadsereget küld a magyarok mellé Stájerország ellen, s egyidejűleg megtámadja Lengyelországot, flottájával pedig a spanyol Nápolyt.

Benczédi László

Szelepcsényi és Kollonich

A gályarab prédikátoroknak – mármint azoknak; akik közülük a rengeteg gyötrelem után életben maradtak – európai protestáns szolidaritás sietett a segítségére; legtöbbet szenvedett csoportjukat de Ruyter holland tengernagy 1676 februárjában váltotta magához a nápolyi kikötőben.

H. Balázs Éva

A monarchia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus időszakban

Torino központtal a Savoyai-dinasztia pártolóan támogatja a szervezetet, s Nápolyban olyan erősek a szabadkőművesek, hogy hosszú harc után a mindenható Tanuccit is meg tudják buktatni.

Kaunitz kancellár

Kaunitz útvonala Lipcséből Berlinbe, onnan Hannoverbe és a Németalföldre vezetett. A holland városok megtekintése után Brüsszel, Köln, a Rajna völgyén át Frankfurt, onnan tovább Nürnberg és München következett. Télidőben átkelés az Alpokon, majd közel négy hónapon át Róma, három hét az akkor átmenetileg Habsburg főség alatt álló királyság fővárosában, Nápolyban, majd Firenze, Milánó, Génua, Torino, és már francia földön Lyon.

A középnemesség

Minden bizonnyal jelentősége volt annak, hogy valaki a Terezianumban tanulhatott, de aligha tévedünk, ha egy lombardiai századnál szolgáló vagy Belgiumba rendelt ifjú tisztet, vagy a rómaifirenzeinápolyi, a berlini, a szentpétervári, a párizsibrüsszeli útvonalon futárszolgálatot teljesítő „világlátó” testőrt nem kevésbé tekintünk az új műveltség hordozójának.

Vörös Károly

Európa 1847 őszén

Megmozdult a talaj az abszolutisztikus Poroszországban is: a burzsoázia ellenállása a polgári alkotmányosságtól még mindig viszolygó uralkodót 1847-re legalább a rendi gyűlés összehívására rákényszerítette, s Itáliában is Károly Albert szárd király csakúgy, mint az újonnan trónra lépő IX. Pius pápa jelentős engedményeket kényszerült tenni a burzsoáziának. Mindez új lendületet adott az itáliai nemzeti-demokratikus mozgalmaknak is Nápolytól Milánóig és Velencéig.

A forradalom kapujában

A párizsi események ugyanis csak egy – igaz, döntő jelentőségű – láncszemet alkotják egy egész folyamatnak, mely már 1847 decemberében Nápolyban kezdődött, majd az itteni felkelés leverése után, 1848 januárjában Palermóban már sikeresen folytatódott. Szicíliában ideiglenes kormány is alakult, mely az 1812. évi alkotmány helyreállítását s az országgyűlés összehívását követelte a nápolyi udvartól. E hírre január 27-én Nápoly népe ismét megmozdult s ezúttal sikerrel: 2 nap múlva II. Ferdinánd (Habsburg felesége révén Metternich politikájának meggyőződéses követője és alkalmazója) alkotmányos kormányt, országgyűlést és sajtószabadságot helyezett kilátásba, engedélyezte nemzetőrség felállítását.

Spira György

Forradalmi fordulat Európában

1848-ban minden korábbinál hatalmasabb forradalmi áradat borította el Európát. Az év első harmadában egymás után tizenhárom város lett forradalmi események színterévé: január 12-én Palermo, január 27-én Nápoly, február 23-án Párizs, március 4-én München, március 13-án Bécs, március 15-én Graz és Pest, március 18-án Milánó és Berlin, március 20-án Poznan, március 22-én Velence, április 12-én Konstanz, április 26-án pedig Krakkó utcáin viharzott végig a forradalom. S ez még csak a kezdet volt, hiszen június 12-én felkelt Prága, június 23-án pedig Bukarest is. Majd némi szünet elteltével újabb forradalmi mozgalmak robbantak ki szeptember 2-án Livornóban, szeptember 18-án Frankfurtban, szeptember 22-én Lörrachban s november 15-én Rómában. És a forradalom még a következő esztendőben is tovább hódított: 1849. január 31-én felütötte a fejét Firenzében, március 31-én pedig Genovában, majd május 4-én Drezdában, május 9-én Elberfeldben, május 12-én Rastattban s végezetül május 17-én Kaiserslauternben. A napóleoni háborúk időszakának lezárulása után kiépült európai hatalmi rendszer pedig, amely az előző évtizedek szabadságmozgalmait még nagyjából érintetlenül vészelte át, most e forradalmi áradat hatására egyszeriben roskadozni kezdett.

De 1848 forradalmi áradata ezt az európai hatalmi építményt csak megingatni volt képes, alapjaiból kiforgatni nem. Már csak azért sem, mert időbelileg nagyon széttagolt volt. Hiszen a forradalom első hulláma még meglehetősen gyors egymásutánban zúdult rá a nápolyi, a párizsi, a müncheni, a bécsi, a berlini és a karlsruhei trónra. De amikorra Prága is mozgásba jött, addigra Konstanzban, Krakkóban, Poznanban és Nápolyban már ismét a régi rend képviselőinek a kezében volt a hatalom.

A párizsi forradalom visszhangja

Kossuth a palermói és a nápolyi forradalom meg a Habsburg-ellenes tömegtüntetések formájában egyidejűleg Milánó utcáin is felszínre törő forradalmi erjedés hatására már február végén arra készült, hogy egy az országgyűlés elé terjesztendő felirati javaslatban alkotmányos berendezést követeljen az udvartól valamennyi Habsburg-uralom alatt álló ország számára.

Ellenforradalmi fordulat Európában

II. Ferdinánd nápolyi király ugyanis, aki a palermói és a nápolyi forradalom hatására februárban kénytelen volt hozzájárulni a parlamentarizmus bevezetéséhez, május 15-én szétkergette a parlamentet, majd katonáival vérbe fojtatta az alkotmányosság védelmében kirobbanó nápolyi népfelkelést. Június pedig nemcsak a prágai felkelés bukását hozta meg, hanem az európai forradalom sorsára nézve legvégzetesebb fordulatot, a francia forradalom táborának felbomlását is.

Szabad György

Birodalmi egység önkényuralom árán

A miniszterelnöki pozíciót férfikora teljében elfoglaló Schwarzenberg korábban Rio de Janeirótól Szentpétervárig állomást állomással cserélő diplomataként szokta meg a birodalom problémáit a részleteken felülemelkedve, nagy összefüggéseiben szemlélni. A régi rendszert válságba sodró erőket 1848-ban mint a posztjának feladására kényszerült nápolyi követ s mint az észak-itáliai osztrák sereg tisztje ismerte meg közelről, a hatalmon levők koncepciótlanságát pedig a hadsereg főparancsnokságának az Innsbruckba futott császári udvart felkereső küldöttjeként.

Irodalom

F. Venturi, Napoli capitale nel pensiero dei riformatori illuministi (Milano, 1975)