Németújvár

A Múltunk wikiből

németül Güssing, régiesen Küszén, szlovénül Novigrad

kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban
Wikipédia
Ruine der Festung Güssing

Orbánfalu (németül Urbersdorf) Németújvár településrésze, egykor önálló község.

1583
Németújvárott megjelenik az első Magyarországról szóló botanikai munka: Carolus Clusius, Stirpium nomenclator Pannonicus.

Kristó Gyula

Világi előkelők

A nagy hatalmú Héder-nemzetség eleiről a XIII. századi Ákos mester ilyen híradást örökített meg: az Alamanniából, a Heunburg grófok családjából származó Wolfer testvérével, Héderrel (Hedrich) és 300 páncélos lóval jött Magyarországra, s neki Géza fejedelem a Küszén hegyet és Győr környékén egy dunai szigetet adott örök szállásul, ahol favárat készített, s hegyen monostort épített, s oda is temetkezett. Ákos mester kortársa, Kézai Simon már csak 40 páncélos lóról tesz említést, ami a mennyiséget illetően jóval közelebb járhatott az igazsághoz. Ákos mester leírásába más hiba is bekerült: az általa említett favárat bizonnyal nem ők, hanem III. Béla király építtette. A legnagyobb csúszás az időpontban van: a Héder-nemzetség elei nem Géza fejedelem, hanem II. Géza király idejében jöttek Magyarországra. Ezt egykorú oklevelek kétségtelenné teszik. Ránk maradt egy, magának II. Gézának a pecsétjével megerősített 1157. évi, egyébként vitatott hitelességű oklevél a Walfer (Wolfer) comes által alapított küszéni (güssingi, azaz németújvári) monostor adományozásáról.

Egyházi társadalom

Nemritkán a már meglevő bencés monostorok váltottak rendet. Így a Hont-Pázmányok bencésként indult bozóki monostora a XIII. századra premontrei, az ugyancsak bencésnek indult küszéni (güssingi vagy németújvári) pedig már III. Béla korára cisztercita lett.

A tatárok Magyarországon

A magyarok Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zalavár és Léka váraiba vették be magukat.

Zimányi Vera

Demográfiai feltételek

Ugyancsak dinamikus népességnövekedés tapasztalható a Vas vármegyei németújvári uradalom 1576., 1588. és 1599. évi urbá­riumaiban, éspedig nem csupán azokban a falvakban, amelyekbe horvát telepesek költöztek be, hanem a német és magyar lakosságú falvakban is.

Péter Katalin

A királyi udvar

A Habsburgok bécsi, illetve prágai udvara és Magyarország között mégis kialakulnak kulturális kapcsolatok. Az ural­ko­dó­csa­lád és a hazai arisztokrácia minden politikai és közjogi feszültség ellenére is társasági viszonyba kerül egymással. Ferdinánd ugyan baklövéssel indul: a királyi vadaskert használata felett közvetlenül a választás után összetűzésbe kerül több nagyúrral. Ez az incidens azonban nem marad jellemző. A társasági élet szálai már az ő uralkodása alatt szorosra szövődnek. Egyszer, 1558-ban alighanem magánlátogatáson is megfordul Batthyány Ferencnél Németújvárott.

Udvari-főúri kultúra

Batthyány kutató szellem; belső megújulásra mindig kész gondolkodó. Könyvvásárlásai azt mutatják, hogy a tudományok 16. szá­zad végi kalandjára is elindult: az anyag átalakításának problémája foglalkoztatja. Hermetikus és alkimista könyveket sze­rez be; többek között a Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított iratgyűjteményt, Raymundus Lullus két traktátusát és Paracelsus írásait vásárolj a meg. Németújváron alkimista laboratóriumot működtet. Tulajdonképpen a bölcsek kövét kereső érdek­lődésével van kapcsolatban a botanika iránti szenvedélye is: a kísérletezés és a természet megfigyelése összefügg. A 16. szá­zad emberei ezekkel az eszközökkel jutnak el a természeti törvények felismeréséhez. Nem tudjuk, maga Batthyány meddig haladt a tudományos gondolkodásban, mert saját művei nincsenek. Széles körű érdeklődésével, teljes szellemi nyíltságával azon­ban nemcsak Magyarország, de a környező vidék egyik humanista központját teremtette meg. Németújvári vára bele­tar­to­zik a nemzetközi tudományosság információáramlásának rendszerébe. Személyes kapcsolatok vagy levelezés útján tájékozódik és tájékoztat a török hadmozdulatokról éppen úgy, mint a napenergia munkájáról.

A magánelmélkedésen alapuló vallásosság

Az öngyilkosság jelensége, melyet minden egyház szigorúan kárhoztatott, a 16. században gyakran fordul elő. Főúri kör­nye­zet­ben a dunántúli főkapitány, Salm gróf első felesége példa: Bornemissza Péter szerint késsel ölte meg magát. Nincstelen rab között is előfordul – Németújváron, a Batthyányak várában több adat említi.

Zimányi Vera

A jobbágyszolgáltatások arányainak módosulása

  • Voltak olyan vidékek, ahol sohasem szedtek földesúri kilencedet, mely az évről évre változó mennyiségű termés meghatározott hányadát jelentette, hanem a jobbágynak az urbáriumokban is rögzített, állandó mennyiségű, úgynevezett „akógabonát” kellett beszolgáltatnia. Ez hosszú korszakokon keresztül lényegében változatlan maradt, és általában számottevően kisebb volt a termés tizedrészénél. Az akógabona térképre vetített elterjedése maradványterület jellegét mutatja: az Alföldön a jászkun területekre, másutt az ország széleire szorult. Felsőlendva, Kanizsa, Németújvár, Rohonc, Szalónak, Léka, Csejte, Szepesvár és Csábrág legnagyobb részén viszont a gabonakilenced volt általánosabban elterjedve.
  • A 17. század közepén például a Batthyányak a németújvári, szalónaki, rohonci, borostyáni, körmendi, dobrai és rakicsányi uradalmak mindennemű dézsmájáért összesen évi 1300 forintot fizettek a győri püspökségnek. Ugyanekkor a felsorolt uradalmak gabona- és bortizedeinek értéke folyó árakon mintegy 15 ezer forintot tett ki, tehát csaknem tizenkétszeresét annak az összegnek, amelyért a földesúr a tizedeket a győri püspökségtől bérelte.

R. Várkonyi Ágnes

Zrínyi száz napja

1664 őszén Zrínyi leveleket írt a nádornak, Lippaynak, több magyar főúrral találkozott Németújvárott, és talán a szeptemberi pozsonyi tanácskozáson is ott volt.

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

Még a török megszállás előtt, mintegy annak előhírnökeként, katolikus horvát menekültek érkeztek a Dunántúl nyugati felére, s 180 faluban – ebből Sopron és Vas vármegyében 120-ban – települtek meg. Földművelők voltak, tehát beilleszkedhettek a dunántúli környezetbe, de állattenyésztésük viszonylagos túlsúlyát jelzi, hogy még érkezésük után egy évszázaddal is, 1648-ban, több igás állatot tartottak a rohonc-szalónaki és németújvári Batthyány-uradalmakban, mint a velük együtt élő magyarok és németek, ők kettőt háztartásonként, ezek csak másfelet.

Nyomdák és könyvtárak

A reformátusok előretörését a debreceni nyomda mellett a Németújváron, majd Pápán 1610–1632 közt működő vándorműhelyen kívül három új, közvetlenül az erdélyi fejedelmek által támogatott nyomda alapítása jelzi: a gyulafehérvári (1623–1658), a váradi (1640–1660) és a sárospataki (1651–1671).

Szabad György

A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása

Az 1850-es évek elején – többek között – erőteljes mozgalmak színhelye volt Szomód (gr. Eszterházy-birtok, Komárom m.), Jászómindszent (a jászói prépost birtoka, Abaúj m.), Szentmihály (gr. Dessewffy-birtok, Szabolcs m.), Bánkút (István főherceg nádornak a Wodianerek által bérelt birtoka, Arad m.), az évtizedfordulón Gúta (prímási uradalom, Komárom m.), Leányvár (br. Sennyey-birtok, Zemplén m.), Ibrány (Lónyay-birtok, Szabolcs m.), Korbest (br. Wattmann-birtok, Bihar m.), Orbánfalva (hg. Batthyány-birtok, Vas m.), Szárföld (hg. Esterházy-birtok, Sopron m.), az 1860-as évek folyamán pedig Taszár (piarista birtok, Somogy m.), Zahling és Körtvélyes (hg. Batthyány-birtok, Vas m.), Patkanyóc (nemesi közbirtokosság birtoka, Bereg m.), Petrovác (gr. Brunswick-birtok, Bács m.) és Gimeskosztolány (gr. Forgách-birtok, Nyitra m.).