Nógrádverőce

A Múltunk wikiből
község Pest megyében a váci kistérségben
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
1684
július 22. A szövetséges hadak Érdnél szétverik Musztafa pasa seregét. Verőce vára felszabadul.

Gábori Miklós

A gravetti kultúra települései

A Duna-kanyar vidékének kisebb-nagyobb települései, szerszámkészletüket tekintve valószínűleg a nyugat-szlovákiai folyóvölgyek gravettienjével, részben az alsó-ausztriai telepekkel függnek össze. A szerszámok itt viszonylag jó minőségű kőzetből készültek: főleg nagyobb méretű pengék, vakarópengék, kis gravett-hegyek, esetenként úgynevezett nyeles hegyek fordulnak elő.

Ennek a területnek a települései jellegzetes folyó menti vadásztanyák. Pilismarót I.(Öregekdűlő), Pilismarót II. (Diós), Pilismarót III. (Pálrét), a Duna-kanyar északi oldalán Szob, Zebegény, Nagymaros, Verőce településnyomai kivétel nélkül a Duna első, legalacsonyabb teraszán helyezkednek el – éspedig azokon a pontokon, ahol a rénszarvascsordák átkelőhelyei voltak, s ahol a kis harántvölgyek a csordákat továbbterelték. Az átmeneti, megismétlődő vadásztáborok tehát teljesen a rénszarvas periodikus vándorlásához, vadászatához kötődtek –, és ezeken a helyeken rendszerint két települési szint figyelhető meg.

A Duna-kanyar vidéki telepek kora általában a LascauxSágvár-interstadiális körüli, viszonylag rövid, enyhe éghajlati periódusra tehető (17 000–18 000 év).

Sinkovics István

Győr visszavétele és Buda ostroma

Miksa azonban Verőce közelében, a Duna és a hegyek között, védekezésre rendezkedett be arra az esetre, ha a török a bal parton támadna. Miután a császári sereg semmit nem kezdeményezett, Mehmed körülzárta Vácot, mire az őrség éjszaka kimenekült, és a falakat felrobbantotta. A török a várat teljesen lerombolta. Most már Miksa hadserege ellen indult, de a megerősített elővédcsapatok kétszer is feltartóztatták.

Heckenast Gusztáv

Magyarország bányászatának ismeretlen fénykora

Az állam 1766-tól kezdve ösztönzi, jutalmak kitűzésével, a szénbányászatot, eleinte nem nagy eredménnyel. Főleg kistőkés városi polgárok próbálkoznak, és többnyire nem tudnak megküzdeni a szénkutatás által érintett földbirtokosok elzárkózásával. Így marad alul közel húsz évi huzavona után a Verőcén bányászkodó Sanderspiel budai polgár a váci püspökkel szemben, és már két év után az 1768-tól kezdve Brennbergen próbálkozó Tersztyánszky Dániel Sopron városával mint földesúrral szemben.

Vörös Károly

A paraszti viselet változásai

A módosabb öltözködés nyomai a Duna mint fő szállítási vonal mentén végig láthatók, a szőlőbirtokos és Pestre gyümölccsel kereskedő, valamint hajós szállítást vállaló nógrádverőceiek viseletén éppúgy, mint Tolnában a bölcskeiek kisalföldiek viseletével rokon ruházatán is. A verőceiek esetén a kortárs a sok drága ruha szemrehányó emlegetése mellett sorolja fel a „sok és csinosabb ízlésű építések”-et és a „jó élet”-et,[1] jó szemmel mutatva rá ezzel az életmód végül is oszthatatlan voltára és mindezeknek az árutermelés lehetőségeivel való kapcsolatára.

Lábjegyzet

  1. Krizsány János, …Verőcze helységének… leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1827. IX. 54.

Irodalom