Nürnberg

A Múltunk wikiből

angolul Nuremberg

nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi államban
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1664
Nürnbergben megjelenik Nádasdy Ferenc költségén a Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apostolici regum et primorum militantis Ungariae ducum; Kassán a világi barokk költészet első nagy műve, Gyöngyösi István Márssal társalkodó murányi Venusa.
1723
Megjelenik Nürnbergben Bél Mátyás Notitiájának mutatványkötete, a Hungariae antiquae et novae prodromus.
1759. március 12.
Mária Terézia behozatali tilalmat rendel el a nürnbergi fémárukra.

Györffy György

A német támadás és egy nomád invázió elhárítása

Ezt követően a császár Nürnbergben összehívta a bajor előkelőket, és itt elhatározták, hogy a magyar határon, a Duna déli partján újjáépítik Hainburg várát.

Sinkovics István

Katonai és diplomáciai próbálkozások a török visszaszorítására

Az 1542. évi kudarc után a Német Birodalom nem küldött hadsereget Magyarországra. A nürnbergi birodalmi gyűlés 1543-ban úgy határozott, hogy májustól hat hónapon át fizetik a töröksegélyt, és azon a király olyan katonákat fogad, amilyeneket akar, zsoldjukat a birodalmi hadbiztos és „fillérmester” a befolyó pénzekből fogja fizetni.

Zimányi Vera

Magyarországi bányatermékek az európai piacon

A szállítás másik iránya Zsolnán keresztül Teschenbe, Boroszlóba, Lipcsébe, innen a Fuggerek hohenkircheni rézolvasztójába vezetett; az itt feldolgozott rézzel látták el Majna-Frankfurtot, Kölnt, Nürnberget.

A külkereskedelmi forgalom föllendülése

A harmincadmentességek adományozása a 16. század utolsó harmadában egyre szélesebb körű gyakorlattá vált. Nagyszombaton, Szencen, Galgócon, de a Szepesi Kamara területén is – éppen a legnagyobb tőkével rendelkező kereskedők, köztük Konrad és Georgius Bechler nürnbergi kereskedők, Tar István, Thököly Sebestyén, Henckel Lázár, a Joanelli testvérek és még mások – nagy összegű kölcsönöket folyósítottak, vagy komoly mennyiségű árut szállítottak a Magyar Kamarának, amely azután harmincadmentes szállításokra szóló engedélyekkel törlesztette tartozása egy részét vagy egészét. Az így kiszállított, tekintélyes árumennyiségek nem szerepelnek a harmincadbevételek között. A kereskedők az általuk a Magyar Kamarának nyújtott 1–2 ezer, esetenként akár 10–20 ezer forintos kölcsönökről szóló elismervényeket a kereskedelmi forgalomban váltók gyanánt, fizetőeszközként használták fel; a kereskedők némelykor a Kamarával szemben fennálló követeléseik átruházásával fizették ki egymást, és egy-egy ilyen kötelezvény néha négy–öt kézen is átment.


A 15. század közepén még a nyugat-, illetve nyugat-közép-európai posztófajták tették ki a behozatal nagyobb részét, 1542-re arányuk erősen visszaesett, és részben a felső-rajnai és délnémet, elsősorban nürnbergi áruk törtek előre, de még ennél is jelentősebb volt az olcsó tömegfogyasztásra szánt cseh-morvaországi és sziléziai, elsősorban boroszlói áruk mennyiségének a növekedése.

6. táblázat

A magyarországi szövetimport összetétele 16. századi vámjegyzékek alapján végben (illetve bálában)
Szövetféleség Végenkénti vámkivetés (dénár) Zsolna, 1530 Nyugat-Magyarország, 1542 Kassa, 1555 Vác Buda, 1571 Bártfa, 1577–1591 között 7 év átlaga Lőcse, 1583–1589 között 7 év átlaga Eperjes, 1583–1589 között 6 év átlaga Kassa, 1585 Kassa, Lőcse, Eperjes együttes behozatala, 1597
1558–1559 1560–1561 1563–1564
Első és másodrendű luxusszövetek (selymek) 400–150 20 . 5 - - - - 0,5 6 4 27 70
Harmadrendű selymek (taffota) 100 - - - - - - - - 8 5 15 55
Nyugat-európai posztók
stamer és purpian 100 52 . 9 - - 18 46 2 3 1 41 45
londis 100–40 66 . 26 - - - - 12 3 6 27 56
Karasia 50–30 - . 1054 90 750 520 1128 50 51 65 485 1048
Közepes olasz (Bergaman) 50 - . - 18 - 22 1 - - - - -
Másodrendű alsó-rajnai (aacheni) 50 3 bála + 15 vég 1 bála - - - - - - - - - -
Délnémet (nürnbergi) 50–25 100 2763 726 - 570 246 217 5 - - - -
Hesseni-szász 25 2 6496 36 - - - - - - - - -
Sziléziai 25–3 982
6957 3600 3000 1015 1309 805 315 265 1521 1554
Cseh-morva 20–10 925
118 1800 2700 1974 1519 - 42 13 186 929
Lengyel 10 - . 208 - - - - - - - - -
„Nouvelled raperie”
vegyes alapanyagú szövetek 100–20 - . 2 - - 2 - - 118 43 27 149
Összesen - 2237 9284 9141 5508 7020 3797 4220 874,5 546 402 2329 3906

7. táblázat

A magyarországi szövetimport összetétele 16. századi vámjegyzékek alapján százalékban
Szövetféleség Zsolna, 1530 Nyugat-Magyarország, 1542 Kassa, 1555 Vác Buda, 1571 Bártfa, 1577–1591 között 7 év átlaga Lőcse, 1583–1589 között 7 év átlaga Eperjes, 1583–1589 között 6 év átlaga Kassa, 1585 Kassa, Lőcse, Eperjes együttes behozatala, 1597
1558–1559 1560–1561 1563–1564
Első- és másodrendű luxusszövetek (selymek) 0,89 . 0,05 - - - - 0,05 1,10 1,00 1,16 1,79
Harmadrendű selymek (taffota) . - - - - - - - 1,46 1,24 0,64 1,41
Nyugat-európai posztók
stamet és purpian 2,33 . 0,10 - - 0,47 1,09 0,23 0,55 0,25 1,76 1,15
londis 2,95 . 0,28 - - - - 1,37 0,55 1,49 1,16 1,43
Karasia - . 11,53 1,63 10,68 13,70 26,73 5,72 9,34 16,16 20,82 26,83
Közepes olasz (Bergaman) - . - 0,33 - 0,58 0.02 - - - - -
Másodrendű alsó-rajnai (aacheni) 4,02 0,27 - - - - - - - - - -
Délnémet (nürnbergi) 4,47 29,76 7,95 - 8,12 6,48 5,14 0,57 - - - -
Hesseni-szász 0,09 69,97 0,39 - - - - - - - - -
Sziléziai 43,90
76,11 65,36 42,74 26,73 31,02 92,10 57,70 65,92 65,31 37,79
Cseh-morva 41,35
1,29 32,68 38,46 51,99 36,00 - 7,69 3,23 7,99 23,78
Lengyel - . 2,28 - - - - - - - - -
„Nouvelle draperie”
vegyes alapanyagú szövetek - . 0,02 - - 0,05 - - 21,61 10,70 1,16 3,82
Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

A jobbágytelek rendszerétől független árutermelő állattenyésztés

  • A rendszerint három napig tartó országos vásárokon kötötték meg az üzleteket a felhajtók és a nagykereskedők. A marhavásárlás az első napon zajlott, és az árakat nagyban befolyásolták az előzetes felvásárlók, a „Vorkäufer”-ek, akik az állatok nagy részét már a vásár előtti napokon megvették, és ezáltal magasra hajtották az árakat, sokszor olyan mértékben, hogy a magyarországi árváltozásokra még a nürnbergi tanács is felfigyelt.
  • Az alku létrejöttével egy időben fogadták fel a hajtókat is, rendszerint 30 állatra egy személyt. Ezután a határ menti nagy magyar marhavásárok valamelyikén az állatok gazdát cseréltek, s a magyar tőzsérek nemritkán – most már az idegen, legtöbbször délnémet kereskedők megbízásából – a harmincadvámokon áthaladva, továbbhajtották a marhát Nürnbergig, Augsburgig, néha akár Kölnig, Frankfurtig, Strassburgig. Mind a hajtás útvonalain, mind pedig a nagy vásárhelyeken kiterjedt legelők és itatók álltak rendelkezésre. Csak így volt biztosítható, hogy az állatok több heti, átlagban napi 20 kilométer út megtétele után sem érkeztek leromolva, lesoványodva rendeltetési helyükre.

Bányavárosok – kereskedőpolgárok

Az agrárkonjunktúra hatása a mezővárosok fejlődésére

Valamennyi oppidum közül az „aranylábú” Debrecen volt a leggazdagabb. Határa a 15. századi állapotokhoz képest megkétszereződött, volt idő, amikor meghaladta a 120-130 ezer hektárt is. A város saját területén és bérbe vett pusztákon minden köz- és földesúri hatalomtól mentes, korlátlan jogot gyakorolt. A szántóföldeket az adófizetés arányában háromévenként újraosztották, a kaszálókon és legelőkön a szabadfoglalás rendje élt. A zálogos pusztákon legeltető gazdák némi fűbért fizettek a városnak, szántás-vetés után pedig tizedet adtak; a városok ebből fizették a zálogok kamatait. De a lakosságnak csak mintegy a negyedrésze folytatott gabonatermelést, a fő foglalkozás természetesen az állattenyésztés volt. A város vezető rétegét a lakosság 10-12%-át kitevő kereskedők alkották. Az 1580-as években az egyik legtekintélyesebb kereskedő az említett Tar István volt. A leggazdagabb kalmárok kompániákba állva elég tőkeerővel rendelkeztek ahhoz, hogy ne külföldi felvásárlóknak adják el állataikat, hanem saját vállalkozás keretében hajtsák a marhákat Bécsig, Nürnbergig.

Péter Katalin

Iskolák

Az oktatás átmeneti hanyatlásának jelensége nem erdélyi, nem is magyarországi sajátság, hanem az 1520-as évektől kezdődően Európa-szerte tapasztalható. Maguk a kortársak is észreveszik. Luther a nürnbergi új iskola megnyitási ünnepségén beszél róla 1530-ban, és az ördög cselének mondja azt, hogy újabban az emberek nem küldik tanulni a gyermekeket.

Sinkovics István

A háború költségei és az ország erőfeszítése

Geizkofler az előlegeket, kölcsönöket jórészt összeköttetései révén a saját kockázatára szerezte úgy, hogy majd a birodalmi segélyből téríti vissza. Ki tudta használni a Német Birodalomban, Ausztriában és Magyarországon forgalomban levő különböző pénznemek átváltása révén nyerhető előnyöket. A bankárházak a kölcsönöket ausztriai, illetve magyarországi pénzfajtákban adták; visszatérítésük pedig a birodalmi segély bevételeiből történt a beszedőhelyeken, Augsburgban, Regensburgban, Nürnbergben, Strassburgban stb., az ott használatos pénznemben.

Makkai László

Az alföldi gazdálkodási hagyományok népességmegtartó ereje

Anélkül, hogy a lakosság megritkulásának tájalakító hatását mindenestől tagadnák, kétségbe kell vonnunk azt az állítást, hogy „a hódoltság pusztája szélsőséges éghajlatával éppúgy másodlagos tájalakulat volt, mint a harmincéves háborúban letarolt területek. Az ember távozásával megkezdődik az elemek uralma. Gyom, fű, vadnövények, tövisbokor eszik bele magukat a talajba és nagy darabokat nyelnek el a kultúrtájból”. Kecskemét környékéről pedig azt, hogy „a homokos, vizenyős, süppedékes lápi legelő nem volt alkalmas a legelő állat meghizlalására. Bécs, Nürnberg, Augsburg piacaira nem hízott állatokat, hanem vad, szilaj, rideg marhákat hajtottak a szélesre taposott baromhajtó utakon".[1]

Életmód és életstílus

A Thurzók, Esterházyak, Nádasdyak leltárakból, sőt sok fennmaradt darabból leginkább ismert kincstárai mázsaszámra felhalmozott, jó minőségű hazai és külföldi (főleg augsburgi és nürnbergi) ötvösmunkával díszített ezüst asztalnemű mellett a drágakövek és igazgyöngyök százaival, ezreivel kirakott arany ékszerek, forgók, kösöntyűk, násfák, boglárok, övek, függők, gyűrűk garmadáját tartalmazták.

R. Várkonyi Ágnes

Változások a városfalak mögött

Viszont a visszafoglalt területeken, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém, Eger, Buda és Pest lakói között a Konstantinápolytól Nürnbergig húzódó térség minden népeleme megtalálható.

Művelődés és országegység

A Pesten és Budán gyökeret eresztő polgárság pedig NürnbergMünchenBelgrád körzetéből szinte valamennyi város, nemzetiség és vallás műveltség-értékrendszerét magával hozta.

Életmód, testkultúra, egészségügy

Az orvosok egy része a visszafoglaló háború tábori kórházaival került az országba, miként a nürnbergi származású, Altdorfban végzett Lang Jakab, aki Besztercebánya, majd Selmecbánya fizikusa (hatósági orvosa) lett.

H. Balázs Éva

A monarchia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus időszakban

A 18. századi bécsi rózsakeresztesek mentségére hadd hozzuk fel, hogy fél évszázaddal korábban a nürnbergi alkimista társaságban kerek egy éven keresztül maga Leibniz töltötte be a titkári tisztséget.

Kaunitz kancellár

Kaunitz útvonala Lipcséből Berlinbe, onnan Hannoverbe és a Németalföldre vezetett. A holland városok megtekintése után Brüsszel, Köln, a Rajna völgyén át Frankfurt, onnan tovább Nürnberg és München következett.

Régi és új arisztokraták az apparátusban

A század elején lett báró, majd gróf a Haller család azon tagja, aki az egykor Nürnbergből Erdélybe származott famíliát a további hivatali karrier mind magasabb lépcsőfokaira segítette.

Heckenast Gusztáv

Üveg- és kerámiaipar

Pozsonyban 1785-ben polgári eredetű tőkével két tükörgyártó manufaktúra is létesült, Nürnbergből szerződtetett üzemvezetőkkel és többnyire külföldi, részben ugyancsak nürnbergi munkásokkal. Nem voltak hosszú életűek, mert mint szomorúan jelentették, a Nürnbergből importált áru a szállítási költségek ellenére is olcsóbb volt Pozsonyban, mint a helyben gyártott.

Tőkés, kézműves és munkás a magyarországi manufaktúra-korszak első szakaszában

Hummel Mihály minden pozsonyi manufaktúráját Nürnbergből hozatott szakmunkásokra bízta, és a magyarországi üveghuták munkásainak többsége csehországi bevándorló volt.

Kosáry Domokos

Társadalomtudományok

Almássy Pál fiumei kormányzó, majd utóbb kerületi királyi biztos, kéziratos jelentéseiben és jegyzeteiben már ekkoriban sokat foglalkozott az Adriai-tengerparton át megszervezendő terménykivitel kérdéseivel. Szapáry János Péter gróf pedig, aki utána, 1788-ban lett Fiume kormányzója, egy Nürnbergben közzétett kameralista szellemű munkában fejtegette, hogy Magyarország természetétől fogva gazdag, de kincsei „tétlenül” hevernek, jobb kihasználásukhoz utakra, hajózható csatornákra volna szükség, amihez a rendeknek kellene közalapot összeadniok. (Der unthäthige Reichtum Hungarns wie zu gebrauchen. 1784).

S. Vincze Edit

Kísérletek munkáspárt alakítására

A német szociáldemokráciának elsősorban a délnémet államokban volt bázisa: szervezeti kereteit az 1863-ban (a lassalleánus Általános Német Munkásegylettel egy időben) létrehozott Német Munkásgyletek Szövetsége teremtett számára. Ez a szervezet eredetileg politikamentes önsegélyező programmal alakult, de 1867-ben már az Internecionéléval összeköttetésben álló vezetők irányították, közöttük August Bebel és Wilhelm Liebknecht, Marx és Engels hívei. A két kiemelkedő vezető arra törekedett, hogy a szövetséget politikai jellegű, szocialista szervezetté fejlessze. Munkásságuk eredményeként a Német Munkásegyletek Szövetsége 1868 szeptemberében, a nürnbergi kongresszuson az Internacionálé szervezeti szabályzatának Marx alkotta bevezetőjét fogadta el programjául, és kimondta csatlakozását a Nemzetközi Munkásszövetséghez.

A Német Munkásegyletek Szövetsége 1868–69 fordulóján még nem volt önálló proletárszervezet: jelentős erőt képviseltek soraiban a délnémet Néppárt tagjai, a kispolgári demokrata eszmék, törekvések hívei. A szervezeti egybefonódást Marx és Engels gyakran bírálta abban a meggyőződésben, hogy az akadályozza a proletár osztályérdekek nyílt képviseletét, hátráltatja a munkásosztály önállósodásának folyamatát. A szociáldemokrácia és a kispolgári demokraták együttműködése az egységes, Ausztriát is magában foglaló, demokratikus Németország megteremtéséért indított harcban jött létre; ez a követelés a német munkások és a demokratikus érzelmű kispolgárok körében egyaránt népszerű volt.

Annak a törekvésnek, hogy Ausztria csatlakozzék a demokratikus német birodalomhoz, számos követője és hirdetője akadt Ausztriában is, elsősorban a német nacionalista érzelmű értelmiségi-kispolgári rétegekben, de a munkások között is. A szociáldemokrata bizottság tagjai közül elsősorban Oberwinder hódolt a nagynémet eszmének, ő szorgalmazta – a Német Munkásegyletek Szövetségének mintájára – a szocialisták és a demokratikus polgárság együttműködését is. A közös politikai megnyilvánulások ugyan legális lehetőséget nyújtottak a szociáldemokratáknak a nyilvános politikai szereplésre, a szocialista program terjesztésére, hatásuk mégsem volt egyértelműen pozitív. Az ausztriai német szociáldemokraták Oberwinder köré tömörült csoportja ugyanis figyelmen kívül hagyta a Monarchia proletariátusának soknemzetiségű jellegét, s a német egység jelszava mögött lassanként háttérbe szorult a népek önrendelkezési jogának követelése. Ez a magatartás akadályozta a Monarchia nem német proletárjainak (különösen a cseh munkásoknak) a tömörítését a szociáldemokrácia soraiban, és összekovácsolta a nemzeti burzsoázia és a munkásosztály aktív elemeit. A problémákat csak mélyítette, hogy a bécsi szociáldemokrata bizottság a nürnbergi kongresszuson csatlakozott a Német Munkásegyletek Szövetségéhez, majd egy esztendővel később, 1869-ben a német Szociáldemokrata Munkáspárthoz is.

Lábjegyzet

  1. Magyar művelődéstörténet. Szerkesztette Domanovszky Sándor. Budapest, 1939. 138, 143.

Irodalom

Kiadványok