Nagy Ferenc

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Nagy Ferenc (egyértelműsítő lap)

Benczédi László

A rendi szervezkedés kibontakozása

A kibontakozó szervezkedés szervezeti központja Wesselényi halála után is a nádor murányi vára maradt, ahol a nádor özvegye, Széchy Mária és az ő bizalmi emberei, Nagy Ferenc, a Wesselényi-birtokok jószágkormányzója, valamint Bory Mihály, ekkor éppen korponai kapitány tartották kezükben a konspiráció szerteágazó szálait. E murányi csoport mindennapi életére a különböző adásvételi, hitel- és zálogügyletek, a folytonos pénzzavarok és a súlyos adósságok voltak jellemzőek, melyek egyrészt elmérgesítették a viszonyt – főként a Wesselényi-birtokok kiárusítása kapcsán – a közös politikára szövetkezett Nádasdy, Zrínyi, illetve Széchy Mária között, másrészt a szorongató anyagi gondok minden józan megfontolást elvető, azonnali politikai orvoslásra ösztönözték a murányi udvart. Ebből az adósságokban fuldokló, sivár anyagi háttérből – és részben Nádasdy egyéni becsvágyából is – hajtott ki a rendi szervezkedés első nagyobb akciója, az 1668. szeptemberi felkelés terve, az a vállalkozás, amelyet a korabeli források általában az „első vagy nádori összeesküvés” néven emlegetnek.

A rendi mozgalom bukása és megtorlása

Miután pedig Nagy Ferenc és mások vallomása alapján szeptember 3-án Nádasdy Ferencet is letartóztatták, a rabságra vetett három főúr, Zrínyi, Frangepán és Nádasdy feletti ítélkezésre a magyar rendi alkotmány mellőzésével, Hocher udvari kancellár elnöklete alatt, egy kizárólag németekből álló rendkívüli bíróságot állítottak fel, míg a köznemesi felkelők perének lefolytatását egy magyar főrendűekből álló, külön bíróságra, a Pozsonyban működő iudicium delegatumra bízták.

Irodalom

A szervezkedésen belül folyó pártküzdelmekre a Teleki Mihály levelezése, 1656–1679. IV. kötetén kívül fontos részleteket tartalmaz Nagy Ferenc Lőcsén felvett, 1670. szeptember 14-i vallomása is: Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hung. Specialia, fasc. 322/D. fol. 89–116. — Ugyanez a vallomás ismerteti az összeesküvőknek az 1669. május-júniusi lengyel királyválasztáshoz fűzött, ámde teljesületlen reményeit.