Bátonyterenye

A Múltunk wikiből
(Nagybátony szócikkből átirányítva)

Nógrád megye harmadik legnagyobb városa, a bátonyterenyei kistérség székhelye

Wikipédia

HUN Bátonyterenye COA.jpg

Kisterenye a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre fekvő Bátonyterenye városrésze, korábban önálló község volt: Wikipédia – Kisterenye

Kastély

Nagybátony Bátonyterenye része.

Bóna István

A középső bronzkor

A hamvasztásos tömb középső bronzkori történetében a legjelentősebb esemény a hatvani kultúra önállóságának megszűnése volt. A kultúra a középső bronzkor elején érte el kiterjedése és hatalma csúcsát. Déli szomszédai hatására egyre nagyobb mértékben tért át a földművelésre, és ennek során társadalma is rétegződni kezdett. A telepeken már egyaránt előfordulnak kis- és nagycsaládi házak, szerkezetük, berendezésük déli mintákat kezdett követni. A középső bronzkor elején önálló bronzművessége alakult ki (Szihalom, Tószeg stb.), de túl későn ahhoz, hogy a sokkal jobban felfegyverzett és szervezett támadóknak sikeresen ellenállhasson. Feltehetőleg nagycsaládokra tagolódó társadalma egyébként sem volt alkalmas a katonai rendben támadó hódítók elleni harcra. Az egymástól elszigetelt telepek lakosai – néha sikerrel – sáncokkal, vízi és hegyi erődök létesítésével igyekeztek magukat megvédeni (Jászdózsa, Kisterenye stb.).

A késő bronzkor

A katasztrófát egyetlen népesség vészelte át viszonylag zökkenőmentesen, az Észak-Magyarország hegyei közt élő lakosság. A pilinyi kultúra népe magas, hegyi várakba zárkózott. A várakban évszázadokon át folyt az élet, szomszédságukban ismét több ezer síros hamvasztásos temetők (Zagyvapálfalva, Nagybátony stb.) keletkeztek. A pilinyi nép valóságos megkövesült magyarországi bronzkor. Átmenti a késő bronzkorra a középső bronzkori temetkezési formát, a keramika számos díszítőelemét és a koszideri korszak fémművességét, amelyet önállóan és igen magas színvonalon fejleszt tovább (rimaszombati típusú bronzok).