Nagycenk

A Múltunk wikiből

németül Großzinkendorf

nagyközség Győr-Moson-Sopron megyében a soproni járásban
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Nagycenk címere

Mérei Gyula

A tőkefelhalmozás lehetőségei és a kereskedelmi tőke

A földesurak korszerűsítései, köztük Széchenyi István nagycenki birtokáé is, akitől az 1820-as évek végén az Arnstein & Eskeles cég még megtagadta a nem nagy összegű kölcsönt, és akinek ugyanaz a bank 1840-ben már 100 ezer konvenciós forint pénztőkéjét forgatta, a pesti hengermalom, a többnyire főúri birtokon létesült élelmiszeripari üzemek és vasművek, különösen pedig az 1840-es években gyarapodó számú tőkés ipari vállalkozások mind arról tanúskodnak, hogy Magyar- és Horvátországban a tőkefelhalmozás, bár mindenütt szerény mértékben, de folyamatban volt.

Szabad György

Széchenyi halála

A házkutatás és Adolf Thierry báró rendőrminiszternek az a megjegyzése, hogy Döbling megszűnt „menedéke” lenni, a beteg Széchenyit új válságba taszította. Támaszt „fent” nem remélt, lent nem is keresett. Hagyta, hogy elragadja belső örvénye. Az 1860. április 8-ára virradó éjjel agyonlőtte magát. A gyilkosság menten felröppent vádja hamarosan cáfolatra talált, de a közvetett felelősséget jogosan hárította Bécsre a közvélemény. Ezrek jelentek meg a siettetett nagycenki temetésen, tízezrek az országszerte megrendezett gyászünnepségeken.

Irodalom

Tilkovszky Loránt, Az elkülönözés és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában (Agrártörténeti Szemle, 1961. 1.);