Keménynagyszőlős

A Múltunk wikiből
(Nagyszöllős szócikkből átirányítva)

1912-ig Nagyszőllős, románul Seleuș vagy Seleușul Mare, németül Großalisch, szászul Grusoëleš

falu Romániában, Maros megyében
Wikipédia
Grossalisch Dorfansicht 2009
1662
január 22. Mehmed jenei bég győzelme Kemény János felett Nagyszöllősnél. A harcban Kemény János elesik.

R. Várkonyi Ágnes

Kemény János fejedelemsége és a furcsa hadjárat

Montecuccoli végre megkapta a hírt, hogy a török állta szavát, s szeptember 14-én, Marosvásárhelyre tűzzel-vassal, fenyegetéssel egybeterelt országgyűlésen fejedelemmé választatta a tatár rabságból nemrég szabadult Apafi Mihályt; a császári parancsot tehát engedelmes titoktartással végrehajtja. Közli Kemény János fejedelemmel, hogy a császár hadseregét kockára vetni semmiképpen nem merészeli, és 1661. szeptember 17-én – ugyanaznap, amikor Ali pasa elégedetten jelenti, hogy Erdélynek már van fejedelme – Kolozsvárott másfél ezer főnyi őrséget hátrahagyva, megkezdi visszavonulását. Kemény János fejedelem pedig a török elleni harc reményében összegyűlt erdélyi hadseregnek tudtára adja, hogy az ütközetet elhalasztják, mivel a biztos győzelem reményében meg kell várniuk, míg nagyobb segítő hadsereg érkezik.

Montecuccoli pusztítva, rabolva visszavonuló hadseregét az éhínség, a járvány s a lakosság jogos önvédelme jobban megtizedelte, mint a harc. A császári haderő 6-8 ezer főnyi veszteséggel vonult be december közepén telelni Kassára, útját a kifosztott parasztok és a csalódott nemesség elkeseredése kísérte. Kemény János fejedelem pedig a maradék erdélyi hadtesttel és magyar, horvát, német katonákból toborzott ezreddel az ország belsejébe indult, 1662. január 23-án Nagyszöllősnél megütközött Kücsük Mehmed pasa és az új fejedelem, Apafi Mihály seregeivel, csatát vesztett, és eltűnt a harc forgatagában.

Az 1662. évi országgyűlés

Amint a királyi Magyarországon hírét vették, hogy Kemény János a nagyszöllősi csatában elesett, Csáky István felső-magyarországi főkapitány így vonta le 1657–1661 idegtépő küzdelmeinek végső következményeit: Erdélynek immáron nincs önálló fejedelme, Lipót császár lett a középkori értelemben vett Magyarország teljhatalmú ura (absolutus Rex Hungariae).

Történetírás, nemzeteszmék

Reviczky Imre nagyszöllősi harmincados a szatmári császári parancsnokság hadműveleti naplója és egykorú kiáltványok, levelek alapján állított össze forrásgyűjteményt.

Művészetek

A szabad királyválasztás történeti jeleneteit ábrázolták a Perényi család nagyszöllősi kastélyának festményei.

Irodalom

A nagyszöllősi csatáról: Rónai Elemér, Kemény János fejedelem halála és nyugvóhelye (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929).

Kiadvány

Perényit bemutatja Doby Antal, Báró Perényi Zsigmond, a magyar nemzet dicső vértanújának élete (Nagyszöllős, 1899),